Oroszlán marcangolt halálra egy fiatal nőt az egyik dél-afrikai rezervátumban a hatóságok által eddig nem tisztázott körülmények között.

A tragédia kedden történt a Dinokeng Rezervátumban, egy turistáknak fenntartott kis sátortábornál. A 22 éves nő, akit a nőstény oroszlán megtámadott, nem volt a tábor lakója, csak látogatóba érkezett oda egy barátjával.

Az oroszlánmenhelyként is szolgáló rezervátum és az ahhoz kapcsolódó sátortábor működtetője, Kevin Richardson azt írta közösségi oldalán, hogy egy tapasztalt kollégájával három oroszlánt vittek „sétálni”, közül az egyik üldözőbe vett egy impalát, de végül a két kilométerre tartózkodó nőt támadta meg.

A ragadozókhoz való közeli kapcsolata miatt „oroszlánsuttogóként” ismert Richardson hangsúlyozta, hogy nem a rezervátumban szabadon kóborló oroszlánok egyike ölte meg a látogatót, és hogy a zártan tartott oroszlánok sétáltatása közben minden szabályt betartottak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a támadás ugyan a rezervátum területén, de a sátortáboron kívül történt. Az „oroszlánsuttogó” egyrészt vadásztatási célra tenyésztett, valamint leölés elől megmentett oroszlánoknak nyújt menedéket.

Állatvédők szerint tenyésztett oroszlánokat nem lenne szabad kiengedni, mert elvesztették természetes félelemérzetüket, és ezért az átlagosnál veszélyesebbek az emberre. Januárban már érkezett hír arról, hogy a fekete kontinensen egy férfi ugyancsak áldozatául esett egy oroszlánnak. A feltételezések szerint az áldozat egy vadorzó lehetett.

Az afrikai oroszlánok elsődleges tápláléka a zebrák és a zsiráfok. Időről időre azonban előfordulnak emberek elleni támadások is. Az emberekre támadó oroszlánok többsége nem teljesen egészséges, akadnak köztük öregek, sérültek, fogproblémákkal küzdők. Mások nem jutnak hozzá a természetes táplálékukhoz, vagy egyszerűen megszerették az emberhúst.

A szakértők hozzátették: míg a nőstényoroszlánok csak alkalmanként támadnak emberekre, addig a hímek között több a „visszaeső”. Beszédes neveket is kaptak a 20. század során azok az oroszlánok, amelyek emberekre támadtak. Namvelieza, azaz a Ravasz legalább negyven embert ölt meg, míg a „Papíroroszlán” úgy sodródott egyik áldozatától a másikhoz, mint egy papírdarab a szélben.

A legtragikusabb és egyben legritkább eset az, amikor egy egész falka válik emberevővé. Erre akadt is példa Tanzánia déli részén 1932 és 1947 között. A nagyjából tizenöt tagú falka folyamatos vándorlásai során a becslések szerint, mintegy 1500 ember életét oltotta ki.

A falka vérengzését egy gyarmati kormányzati intézkedés előzte meg, amely alaposan megritkította a természetes táplálékukat jelentő fajok számát a területen. Így próbáltak meg gátat szabni a szarvasmarhákat tizedelő marhavésznek. Ezzel párhuzamosan pedig az éhes oroszlánok áttértek az emberhúsra, és időnként képesek voltak éjszaka 15-20 mérföldet is vándorolni, hogy eleség után nézzenek.

Forrás: MTI