Vörös kánya tűnt fel Szeghalom térségében
Ritka vendéget, egy vörös kányát figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Szeghalom térségében, a megyehatár közelében.
Magyarországon mindössze néhány pár vörös kánya költ, elsősorban a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén. A téli időszakban azonban felbukkan egy-egy kóborló példány.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén legutóbb négy évvel ezelőtt, 2013/14 telén láttak vörös kányát. Akkor Dévaványa térségében, most pedig Szeghalom határában sikerült megfigyelni ezt a ritka ragadozó madarat. Egy gyepterület felett repült, minden bizonnyal kisemlősökre vadászott.
Jellegzetes villás farkáról, feketés-barnás-vöröses színéről és ettől eltérő, világosabb színű fejéről könnyen beazonosítható.
A madár valószínűleg mostanában érkezett ide, mivel a januári, országos ragadozómadár-számláláskor a Körös-Maros Nemzeti Park területén egyetlen vörös kányát sem találtak. Akkor Magyarországon 41 példányt sikerült regisztrálni.
Sokasodó kercerécék a Biharugrai-halastavaknál
Több mint kétszáz kerceréce tartózkodik a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Biharugrai- halastavakon. Magyarországon kercerécék nem költenek, csak téli vendégként jelennek meg a Dunán, a Tiszán és néhány más, nagyobb vízfelületen. A Dél-Alföldön a biharugrai és a begécsi halastórendszeren fordulnak elő a legnagyobb számban. Jellemzően nem vegyülnek a récecsapatok nagy tömegét adó tőkés récékkel, inkább más bukórécékkel, például kis bukókkal és kontyos récékkel alkotnak közös csapatokat.
Ha azonban befagynak a vízfelületek, akkor valamennyi réceféle összevegyül a fagymentes lihogóknál. Ez történt február végén is, amikor a kemény mínuszok következtében az egész tórendszer befagyott, csak három helyen tartottak fenn lihogókat a vízimadarak.
Az itt állomásozó kercerécék száma az elkövetkező hetekben várhatóan tovább növekszik majd, mivel csatlakoznak hozzájuk a délebbről érkező egyedek. A tavaszi visszainduláskor torlódások is kialakulhatnak. A Biharugrai-halastavaknál legutóbb 2014. március 17-én tapasztaltunk ilyet, akkor 657 példányt számoltunk.
A telelő példányokra jellemző, hogy februárban, de főleg március elején, közvetlenül a vonulás megkezdése előtt igen látványos nászviselkedésbe kezdenek. Ilyenkor a hím jellegzetes fejbiccentésekkel körbe-körbe úszkál a tojó körül, így akarja felhívni magára a figyelmet.
Forrás: kmnp.hu