A március 21-i Erdők Világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőjárás népszerűségére és társadalmi, turisztikai hasznaira hívja fel a figyelmet.

A jeles napot idén világszerte az erdők és a fenntartható városok közötti kapcsolat bemutatásának és még szorosabbá fűzésének szentelik. Magyarországon a főváros környéki erdők hagyományosan a természetjárás különböző formáit szolgálják, így ebből fakadóan is az ország leglátogatottabb területei közé tartoznak.

Az Országos Erdészeti Egyesület által 2017-ben készített országos reprezentatív erdőismereti közvélemény kutatás adatainak elemzése és a Pilisi Parkerdő egyes területein működő látogatásszámlálók adataiból származó eredmények közösen erősítik meg az erdők szerepének fontosságát, az erdőjárás széles körű kedveltségét az ország legsűrűbben lakott területén: a legújabb felmérés szerint ugyanis évente mintegy 25 millió látogatást regisztrálnak a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdőben.

Az erdők látogatottsága az elmúlt évtizedekben egyértelműen növekvő tendenciát mutat: míg a 90-es években végzett látogatottság számlálás évi 10 millió látogatási alkalmat regisztrált a Pilisi Parkerdőben, ez a szám napjainkra már több, mint a duplájára nőtt. Mindez a magyar erdők növekvő belföldi turisztikai szerepére is felhívja a figyelmet.

A legtöbben még mindig sétálni vagy rövid távú gyalogos túrákra járnak az erdőterületre, ők évente mintegy 15 millió látogatási alkalmat jelentenek a parkerdőkben.
A 21. század elejére új erdőjárási formák is megjelentek: évente csaknem 1,5 millió a kerékpáros látogatások száma, és közel félmillió alkalommal lóháton indulnak az emberek az erdőbe. A Pilisi Parkerdőben ezeket az igényeket kiszolgálva elsőként nyitották meg az erdészeti utakat a kerékpárosok számára, majd 2016-ban kiépült a 330 kilométernyi útvonalat magába foglaló Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat is.
Mindeközben felértékelődött az egyéb erdei sportok szerepe is, hiszen évente több mint másfél millió alkalommal kocognak vagy futnak a főváros környéki erdőkben.
Kiemelkedő még a kutyasétáltatás jelentősége is, ezzel a céllal évente 3 millió alkalommal keresik fel a Pilisi Parkerdő területét.

A látogatottság utóbbi időben történt jelentős emelkedését mutatják az egyes részterületekre vonatkozó kutatások és a különböző turisztikai látnivalókon (például kilátókon) elhelyezett látogatásszámlálók is.

Ez utóbbiak közül még a szakemberek számára is meglepően sokan keresték fel a Prédikálószéki-kilátót, ahol tavaly tavasz óta már több, mint 23 ezer ember fordult meg annak ellenére is, hogy a kilátó csak gyalogosan, legalább kétórás túrával közelíthető meg.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum területét 2017 októberének csupán egyetlen hétvégéjén a Debreceni Egyetem és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével végzett felmérés szerint 17 ezer kiránduló kereste fel. Ők elsősorban túrázni, sétálni, futni, vagy kerékpározni érkeztek a Pilis belsejében fekvő, így nehezebben is megközelíthető területekre.
Külön kutatás foglalkozott a visegrádi Apátkúti-völgy kirándulóforgalmának elemzésével is. A Pilisi Parkerdő a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetével közösen kihelyezett kamerák képeinek segítségével vizsgálta a népszerű kirándulóhelyen megforduló látogatók számát. Évente átlagosan 108 ezer áthaladást regisztráltak a burkolt erdészeti úton kialakított számlálási ponton, aminek közel kétharmada gyalog, mintegy 15%-a kerékpárral történt.

Az idei Erdők Világnapja nemzetközi témája tehát az erdők és a fenntartható városok kapcsolatának bemutatása, aminek fontosságát Magyarország esetében a főváros környéki erdőterületek látogatottságának drasztikus növekedése is jól szemlélteti. A fenntartható urbánus élethez szorosan hozzátartozik a várost övező, fenntartható erdőterület és az azon folytatott erdőgazdálkodás is. A Pilisi Parkerdőben az elmúlt évtizedekben bevezetett örökerdő-gazdálkodási modell pedig nemcsak a természetvédelmi szempontok, hanem az egyre növekvő erdőlátogatási igények kielégítésére is jó választ ad. Napjainkra már az erdőgazdaság területének 40%-án a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás bevezetése folyik (örökerdő-gazdálkodás), így az erdő környezeti, társadalmi és turisztikai hasznai is állandóan érvényesülhetnek.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.