Az okos eszközök világában egy Okos Tanösvény létesül

2018. március 29-én felavatták a Boldogasszony dombon, a Pannonhalmi Kilátó közelében, a lombkorona tanösvényt.

Az elkészült faszerkezetre felülről nézve, egy halat formáz a tanösvény látványa. Mint ismert, a hal a keresztény ember jelképe:
"Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András - halászok lévén - épp hálót vetnek a vízbe. Jézus ezt mondta nekik: "Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket."" (Mk 1,16-17) Tehát azzal, hogy emberek halászaivá tette Jézus az apostolokat, a megtért és megkeresztelt ember jelképe lett a hal motívuma.

Az ünnepség kezdeteként a Győr Brass együttes fanfárja után a fúvósok kísérték le a Himnusz eléneklését is.

Orbán Tibor, a KAEG vezérigazgatója nyitotta az avatóbeszédek sorát.
Tudják kedves vendégeink, ha most nem ezen megszentelt hely közvetlen közelében állnánk, azt mondanám: itt csoda történt az elmúlt hetekben! – kezdte beszédét a vezérigazgató. – De mivel itt állunk az ezeréves apátság közelében azt gondolom az égiek meghallgatták fohászainkat és a sok-sok hátráltató tényező, az időjárási viszontagságok ellenére mára, a kitűzött határidőre elkészült ez a lombkoronába vezető ösvény.

Köszönet és hála ezért az isteni segítségért, és legalább ugyanekkora köszönet és hála illeti azokat az embereket is, akik a szeszélyes kora tavaszi idővel dacolva, erejüket megfeszítve dolgoztak a létesítmény elkészültéért.

Talán Önök is érezték idejövet, hogy különleges helyen vagyunk. A Pannonhalmi Bencés Apátságnak és ennek a dombnak kisugárzása van. Amíg felérünk az apátság bejárata előtti tértől, a mandulás kert mellett az István szobor és a Millenniumi emlékmű előtt elhaladva a Boldog asszony kápolnáig, néha hátrapillantva az apátság épületének gyönyörű sziluettjére, ide a dombtetőre, megcsitul a lelkünk. Itt azt érezzük, jó helyen vagyunk. Vigyáznak ránk.

De mi emberek vagyunk és mindig még feljebb, még magasabbra akarunk jutni, ezért építünk kilátókat és lombkoronába vezető sétautakat. Aztán ahogy felérünk a kilátó, vagy a tanösvény legmagasabb csúcsára körülnézünk, áhítattal gyönyörködünk a látványban és szembesülünk a kijózanító ténnyel: nincs több lépcső, nincs út még magasabbra. Így kénytelenek vagyunk visszafordulni, és eljutunk ugyanoda ahonnan elindultunk. Mindez jelképes és figyelmeztető is lehet számunka, feszegethetjük a határainkat, de valójában nekünk itt a földön van dolgunk!

Dolgunk például az, hogy a mai kor technikai szintjén épületet emeljünk, ami szép, ami harmonikus és hasznos is. Mi, kisalföldi erdészek igyekszünk ezeket szem előtt tartva tevékenykedni.
Azon kívül, hogy elvégezzük fő feladatunkat, a ránk bízott erdők szakszerű gondozását, ugyanilyen fontos számunkra az is, hogy a közjóléti tevékenységünkkel is szolgáljuk a társadalmat.
Az erdeink nyitva állnak, várják a feltöltődni, kikapcsolódni vágyókat. Karbantartjuk a turista utakat, erdei pihenőket, gondozzuk a parkerdőket, az emlékhelyeket, kilátókat építünk, hogy érdekessé, még vonzóbbá tegyük az erdei programokat.
Az, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelője a világörökség részét képező, az apátságot övező parkerdőnek, felemelő érzés, nemes feladat számunkra. Ugyanakkor kihívás is, mert egyszerre kell megfelelni annak az elvárásnak, hogy méltók legyünk a több évszázados szakrális épületekhez, és a közelmúltban épült modernkori fejlesztésekhez is.

Segítség számunkra, hogy szoros együttműködésben dolgozhatunk az apátsággal. Szerencsés dolog, hogy nyitottak a korszerű modern dolgokra, sőt ők is ennek szellemében építkeznek, így remek az együttműködésünk. Hálásan köszönjük a most nyugalomba vonult Várszegi Asztrik főapát úr minden segítségét, és biztosak vagyunk abban, hogy ugyanilyen egymást segítő kapcsolatunk lesz a most megválasztott Hortobágyi Cirill főapát úrral is.
Hogy miért is építünk ilyen sétautakat?
Mert fontos küldetésük van!

Egyrészt, aki felsétál ezen és látja a minden évszakban csodálatos panorámát, az alattunk elterülő kisvárost, a Sokorói dombokat, a halastavakat, az apátság jellegzetes épülettömbjét, miközben beszívja az oxigén dús erdei levegőt, az biztosan jobban ügyel majd arra, hogy mindez a szépség így is maradjon! Nem szemetel, nem rombol, nem árt, hanem megőriz, vigyáz, ápol, épít inkább.
Másrész tanítani szeretnénk vele. Már most is vannak itt elhelyezve olyan eszközök, amik környezetünk megismerését segítik, de ezt a funkciót a későbbiekben szeretnénk fejleszteni. Ma az okos eszközök világában, mi itt egy Okos Tanösvényt szeretnénk a továbbiakban létrehozni.

A most felavatásra kerülő Pannonhalmi Lombkorona Tanösvény megépítésével az volt a célunk, hogy még vonzóbbá, változatosabbá tegyük a domb turisztikai kínálatát, és az idelátogató embereknek a lelki feltöltődés mellett, az egészségük megőrzésében fontos szerepet játszó aktív fizikai tevékenység, és szellemi kaland is legyen a pannonhalmi kirándulás.

Most még kicsit kopár a táj, de ahol csak lehet pótolni fogjuk a kivágott fákat, füvesítünk, folyamatosan karbantartjuk az idevezető utakat.
Kérem, vigyék hírét szerte az országban, hogy amint lombot bontanak a környező fák, igazán a lombok között sétálhat az idelátogató.

Kara Ákos országgyűlési képviselő elöljáróban megjegyezte, hogy ez a kilátópont minden korosztály számára kedvelt hely lesz. De már további tervek megvalósítására utalt, egy tanuszoda építésére Pannonhalmán. A jövőre nézve is értékőrző beruházásokat ígért.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Szent Márton hegy legújabb látnivalójának avató beszédében emlékeztetett a magyar történelem ezer évére, a hitvilág, a hagyományok megőrzésére ezen a helyen. A jelen kor emberének kötelessége a maga teljesítményét hozzá tenni a meglévőkhöz.

Fontos, hogy avatott módon lássuk és értsük a természetet. Örömét fejezte ki, hogy az erdészeti társaságok sokat tettek annak érdekében, hogy megismerjék az emberek a természetet, az erdőt. Utalt arra a 2010-ben született kormánydöntésre, miszerint az erdeink legyenek bejárhatóak.

Az elmúlt években számos erdei létesítmény újult meg és épült. Ez a lombkorona sétány 900 millió forint értékű beruházás volt. Megemlítette a Fertődi Kastély Léserdei munkálatait, a Göbös majori erdei iskolát is. Mindezeket a közjóléti beruházásokat az erdőgazdálkodási alapfeladatok mellett valósították meg. Kiemelte, hogy mintegy 4 és fél millió látogató fordul meg évente a hazai erdők kínálta látnivalóknál.

Hortobágyi Cirill, a nemrégen megválasztott Pannonhalmi Főapát hangsúlyozta, erre a helyre nem úgy tekintenek, hogy ez csupán az Apátságé, hanem azoké is akik a nyitott kapukon át körülnéznének itt.

Elsősorban a spirituális, lelkiségi hagyományaikat szeretnék bemutatni, de nem csak imádkoznak, hanem a számos egyéb területen az iskolától a gyógynövényekig, a pincében értéket teremtenek, mint ahogy azt tették ezerötven éve.
Ezt követően egy rövid imádságban kérte Isten áldását a helyre és azokra, akik ide jönnek.

A beszédek elhangzása után került sor a nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágására.

A jelképes aktus után Hortobágyi Cirill főapát mutatta be a vendégeknek az új létesítményt.

Forrás: ForestPress