A bocsot videóra vették, a nyomok azonban kifejlett medvére utalnak.

Két évvel ezelőtt egy Lengyelországból érkezett és Rudabánya környékén kóborló, hím medve tartotta lázban Észak-Magyarországot, egy hete viszont Aggtelek környékén láttak az ott élők egy anyamedvét és egy bocsot. Pár nap múlva Jósvafőnél videóztak le egy bocsot, a felvétel pedig hamar felkerült az internetre. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának vezetője, Rózsa Sándor lapunknak elmondta:
az egyik kollégája Aggtelek közelében talált két medvenyomot, ami kifejlett medvéé volt. Jelezte, a Jósvafőnél megfigyelt bocsnak az anyjával kellett volna lennie, hiszen az ilyen korú kölyökmedvék még nem kóborolnak egyedül. Az anyját azonban Jósvafő környékén nem látták.

Olykor átjönnek
A Természetvédelmi Őrszolgálata átvizsgálta az Aggteleki Nemzeti Park azon területét, ahol a medve előfordulása valószínűsíthető volt, de csak a hétvégén megfigyelt, fiatal medve nyomát sikerült megtalálni. Az őrszolgálat munkatársai kamerákat is kihelyeztek, de ezek nem rögzítettek medvét.
Rózsa Sándor hangsúlyozta, normál körülmények között nem jellemző a barnamedvére, hogy lakott területre tévedne. Ez akkor fordulhat elő leginkább, ha egy adott területen túlszaporodik, és új élőhelyet keres magának. Ilyenkor táplálékkeresés közben bemerészkedhet lakott településre is. Hozzátette: a mostani medve vagy medvék valószínűleg Szlovákiából érkeztek. Az állat a szomszédos országokban is védett, és a védelmi intézkedések miatt az utóbbi években megnőtt az állományuk, így olykor átjönnek Magyarországra élőhelyet keresni. Az elmúlt időszak rendszeres megfigyelései arra utalnak, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területe és annak szélesebb térsége is bekerült a medve-territóriumok sorába.

Kicsi a valószínűsége
– A medvétől nem kell félni, de tartani igen – fogalmazott a Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője, de ez csak annyit jelent hogy ott, ahol előfordulhat medve, célszerű megtanulni az alapvető szabályokat, hogy a problémás találkozások elkerülhetők legyenek.
– Ha találkozunk az állattal, vigyázni kell, hogy viselkedésünket ne vegye fenyegetésnek. Ha észleli, hogy emberrel van dolga, eloldalog. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor mégis támadhat. Azt szokták példának hozni, hogy ha az ember az anyaállat és bocsa közé kerül, vagy ha valaki a szabadban sátorozik, és az ételt is ott tárolja. A medve ilyenkor rámehet az élelem miatt a sátorra. De itthon nem kell tartani attól, hogy a kirándulóktól próbálna meg hasonló módon táplálékot szerezni, az egy más szituáció, olyankor rögtön látja, hogy emberrel van dolga.

Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy valaki Magyarországon medvével találkozzon, vagy ha mégis, ebből probléma legyen. Nyugodtan kirándulhatunk a természetben, látogathatjuk az Aggteleki Nemzeti Parkot is. A Tátrában sokkal több medve él, mégis sokak által kedvelt és látogatott hely – jegyezte meg Rózsa Sándor. Hegyi Erika

Mit tegyünk?
Amennyiben medvével találkozik, hátráljon ki lassan azon az úton ahol jött, és kerülje ki minél nagyobb körben.
Mindezt tegyük csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa.
Amíg a medve nem vesz észre, ne csapjunk zajt.
Ne zárjuk el a medve menekülési útvonalát, hagyjunk neki helyet.
Ha a medve nem észlelte a jelenlétünket, ne kiabáljunk, zajongjunk, csapkodjunk, mert azt támadásnak veheti a ragadozó.
Legyünk különösen óvatosak, ha a medvével közelről találkozunk.
Soha ne közelítsük meg a medvét, még akkor sem, ha látszólag békés.
Ne fordítsunk hátat az állatnak.
Ne fussunk el. (A medve 40 km/h sebességgel is tud futni.)
Ha a medve észrevett bennünket, akkor emeljük fel a kezünket lassan a fejünk felé, és halkan beszéljünk, énekeljünk, fütyülgessünk, hogy a medve emberként tudjon azonosítani minket.
Ha a medve észrevett minket, de nem vesz tudomást a jelenlétünkről, nem érdeklődik, akkor lassan hátráljunk ki a látóteréből.

Forrás: Boon