Nagy István: Minden lépésnek az agrárágazat versenyképességét kell szolgálnia Érdemi előrelépést ígér az öntözésfejlesztés terén az agrárminiszteri szék várományosa. Nagy István emellett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával, a közmunkások bevonásával és a termelési kockázatok megosztásával növelné az ágazat versenyképességét.
A XXI. század minden kihívására választ adó, komplex programot tett le az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának asztalára tegnapi miniszterjelölti meghallgatásán Nagy István.
A leendő agrárminiszter szerint a következő időszak valamennyi intézkedése az ágazat versenyképességének javítását hivatott szolgálni. A jövő egyik stratégiai kérdésének az öntözhető területek növelését jelölte meg a miniszterjelölt. Nagy István elsősorban a felszíni vizek felhasználására helyezné a hangsúlyt, a cél, hogy a következő években 400-500 ezer hektárra növeljék az öntözhető terület nagyságát.
Az ágazat fejlesztése szempontjából szintén meghatározó erővel bír a munkaerő kérdése. A hiányzó munkáskezeket a közfoglalkoztatottak átirányításával pótolná Nagy István, aki szerint a következő években akár ötvenezer közmunkás találhatja meg számítását az agráriumban.
Harmadik stratégiai területként a birtokrendszer egységesítését jelölte meg a miniszterjelölt. A legfontosabb feladat e téren, hogy felszámolják a mintegy egymillió hektárt érintő osztatlan közös földtulajdont, ami több évtizede akadályt gördít a fejlődés útjába. Az új ciklusban a kockázatkezelési rendszer átalakítása is napirendre kerülhet.
A miniszterjelölt szerint elsősorban az állattenyésztőket és a kertészeteket érintő lépésre lehet számítani. Emellett termelői kockázatok megosztását célzó intézkedést is előrevetített Nagy István, aki tarthatatlannak nevezte azt az állapotot, miszerint a változó piaci helyzetből eredő rizikót kizárólag a termelők viselik, miközben a termékpálya egyéb szereplői állandó árréssel dolgoznak. Adminisztrációs és adózási kérdésekben is várhatók változások, Nagy István szerint ugyanis a mezőgazdaság egészének működését átláthatóvá kell tenni.
Ehhez kapcsolódó terv az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatása. További feladatként jelölte meg a kertészetek támogatását, a feldolgozókapacitás fejlesztését, az erdőterületek bővítését, a termelői együttműködések ösztönzését, a génmódosítás-mentes termelés bővítését, valamint az élelmiszer-biztonság fejlesztését és a generációváltás elősegítését.
A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban Nagy István jelezte: az Agrárminisztérium az új ciklusban visszakapja a vidékfejlesztési feladatokat, így a korábban a Miniszterelnökséghez tartozó államtitkárság integrálódik a tárcába. A mezőgazdasági bizottság alakuló ülésén a honatyák hét igennel és három tartózkodással támogatták a miniszterjelölt kinevezését. A testületnek hét fideszes és három jobbikos tagja van; a rendszerváltás óta először maradnak távol a bizottság munkájától a baloldali politikusok.
Ukrán tilalom
Egy vendégmunkás eldobott szendvicse okolható az afrikai sertéspestis hazai megjelenéséért. Erre tegnap Nagy István, leendő agrárminiszter hívta fel a figyelmet. Ismeretes, az ország határait hónapokig ostromolta a megbetegedés, Ukrajnában és Romániában is több alkalommal találtak fertőzött állatot a helyi hatóságok. Magyarországra április második felében ért el a kór, az első fertőzött vaddisznót egy Heves megyei település közelében találták meg. Mivel ez a terület elég messze van az országhatártól, ezért vélhetően nem vaddisznó hurcolta be az országba a kórt, hanem egy utas vagy vendégmunkás gondatlanságának tudható be a járvány megjelenése. Az ukrán határon egyébként már jó ideje tilos bármilyen sertéshúsból készült terméket behozni, a betegséget ugyanis akkor is elkaphatják az erre fogékony állatok, ha fertőzött élelmiszerrel érintkeznek.
Forrás: Magyaridők
