Ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást – hangzott el a hétvégi, háromszéki szakmai konferencián. A szakértők szerint sürgősen meg kell állítani az állomány növekedését.
A vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenség miatt kiéleződött az ember és a medve közötti konfliktus, s a helyzetet tovább bonyolítja az állatvédők folyamatos lobbija is – hangzott el többek közt azon a hétvégi konferencián, melyet a háromszéki LAM Alapítvány szervezett a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn. Az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai és gazdasági hatásai a Kárpát-kanyarban című pénteki rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról annak érdekében, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást. Csányi Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar vadvilágmegőrzési intézetének igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvédelmi szemlélet túlzottan elburjánzott, a nemzetközi jogszabályozásban visszaszorulnak a vadászati és vadgazdálkodással kapcsolatos hagyományok. „Ma már nem az a központi kérdés, hogyan lehet a kis populációk hosszú távú fennmaradását biztosítani, hanem hogy olyan módon kezeljék a túlnépesedett vadállományt, hogy hosszú távon ne éppen ezért váljanak veszélyeztetetté” – fogalmazott a vadgazdálkodási szakember. Csányi szerint nem kérdés, hogy Romániában meg kell állítani a medveállomány növekedését. Hatósági fellépés helyett önbíráskodás Ovidiu Ionescu, a brassói Transilvania Tudományegyetem Erdő- és Vadgazdálkodási Karának dékánja a romániai barna medve menedzsmentjéről tartott előadást. Rámutatott, a két világháború között Romániában 500-800 medve élt, 1989 végén már 8 ezer, és a számuk azóta folyamatosan növekszik. Ionescu súlyos problémának nevezte, hogy a témában rengeteg téves információ kering például arról, hogy csökken a medvék élettere, mert kivágják az erdőket, holott a medve éppen a kivágott részeken, a cserjésekben talál eledelt. Hangsúlyozta, a túlnépesedés következményeit a vidéki lakosság kénytelen elviselni, míg a nagyvárosokban, ahol a „húst csomagolva, a tejet dobozban kapják”, védik a vadakat.
„A legtöbb kár az állattartókat éri, de az erdőgazdálkodásban is jelentős problémát okoznak a nagyvadak. A fiatal csemetéket meghántják a medvék, erről jelenleg senki nem beszél” – mondta az egyetemi tanár. Ovidiu Ionescu szerint amennyiben a hatóságok nem avatkoznak be hatékonyan, a nemtörődömség önbíráskodáshoz vezet. Példaként említette, hogy Sinaián egy idős asszony udvarára többször betörtek a medvék, emiatt több alkalommal is panasszal fordult a hatóságokhoz, de még választ sem kapott, akkor fagyálló folyadékot tett ki az udvarára, és három medve pusztult el. Zajlik a kivizsgálás, de nem lehet bizonyítani a szándékosságot. A dékán szerint az elköltöztetés nem megoldás, a felnőtt medvék több száz kilométerről is visszatérnek a területükre. „Brassópojánán reggel elvittek egy medvét, este már egy helyi szálloda előtt kukázott” – jegyezte meg. Ovidiu Ionescu szerint észszerű vadgazdálkodásról az állatok jogaiért harcolókkal és az orvvadászokkal nem lehet tárgyalni, ők két szélsőséges szemléletet képviselnek. Hangsúlyozta, 2016-ig működött az alkalmazkodó vadgazdálkodás, azóta kiéleződött az ember-medve konfliktus.
„A környezetvédőknek nem lehet elmagyarázni, hogy a túlnépesedés veszélyezteti a populációt” – mondta a dékán. Szerinte Romániában négyezer medve lenne optimális. A konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanácselnöke elmondta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében Sepsiszentgyörgyön szeretnének erdő- és vadgazdálkodási szakot indítani a brassói egyetem karának kiegészítéseként. Rezervátumba szállították Sanyit Eközben altatólövedékkel elkábították, majd a zernyesti medverezervátumba szállították Sanyit, a Szent Anna-tó környékén élő, több alkalommal is emberekre támadó medvét. A száz kilogrammos, kétéves vadállat áthelyezését a múlt héten hagyta jóvá a környezetvédelmi minisztérium, az illetékes szervek péntek délután végre is hajtották az akciót.
Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa lapcsaládunknak elmondta, a Sanyiként ismertté vált medve áthelyezését a múlt héten kérte a területileg illetékes vadásztársulat azt követően, hogy egy hét alatt négyszer is emberre támadt a vadállat. Legutóbb a csíksomlyói pünkösdi búcsú előtti napon harapta meg egy magyarországi zarándok combját, illetve pénteken is ráijesztett egy négytagú csoportra. „Ezek alapján hozta meg a környezetvédelmi minisztérium a medve áthelyezéséről szóló döntést. A kilövéséről szó sem lehetett, hiszen nem a medve a hibás azért, hogy ebbe a helyzetbe került. Nem lakott területről van szó, ahová bemerészkedett a vadállat, hanem éppen ellenkezőleg: itt az ember hatolt be a medve természetes élőhelyére. Az persze ennek ellenére nem elfogadott, hogy emberekre támadjon, ezért is hoztuk meg a döntést az áthelyezéséről. Ahogy az embernek is jár egy második esély, amennyiben hibázik, úgy a medvének is lehetőséget biztosítunk az elszállítás révén egy új életre” – mondta Szép Róbert. Megtudtuk, a kábítószer belövését követően a nagyvad körülbelül 50 métert szaladt az erdő felé, majd elkábult.
A szakemberek tíz perc elteltével közelítették meg. Miután ártalmatlanították, az állatorvos megvizsgálta a körülbelül 100 kilogrammos állatot, és a kiváló egészségi állapotnak örvendő medvét egyedi azonosítóval látta el. Végül négyen megemelték, a speciális ráccsal ellátott járműbe helyezték, és elszállították új otthonába, a zernyesti medverezervátumba. Leterítették a veszélyes homoródi medvét A múlt héten egyébként Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület elnöke adta le a végzetes lövést arra a medvére, amely május első felében rátámadt egy homoródremetei gyerekre, több helyen megsebesítve a fiút. Már napok óta figyelték a vadászok a falusiak által jól ismert ragadozót, így a kilövési engedély kibocsátása után egy nappal puskavégre is került a körülbelül 120 kilogrammos nagyvad. Jakab kérésére egyébként a vadászok hamarosan a helyszínre hozták a homoródremetei kisfiút, aki óvatosan körbejárta a tetemet, majd határozottan kijelentette: ez a vad bántotta. A végzetes lövést leadó vadászt megölelte, majd megjegyezte, már nem is fél a medvétől.
„A vadat mindig tisztelni kell” – mondta Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója, miközben társaival a terepjáró csomagtartójába emelték az elejtett medvét. Rámutatott, közepes méretűnek számít a lelőtt ragadozó, de biztos benne, hogy ez támadt a kisfiúra. Mi nem pénzt akarunk keresni a medvék kilövésével, hanem egy problémát szeretnénk megoldani. Ezért is fontos, hogy épp ugyanazt a vadat lőjük le, amely a gondokat okozta, ne egy nagy trófeára vadásszunk, ahogy ezt egyes társaságoknál teszik. Meggyőződésem, hogy csak így lehet hosszú távú vadgazdálkodásban gondolkodni” – hangsúlyozta. Mint mondta, a nagy testű medvék az erdőben is meg tudnak élni, ezért nem jönnek az emberek közelébe, a kisebb példányokat viszont a települések határába szorítják ki, ahol aztán gazdaságokban garázdálkodnak. Jakab Attila lapcsaládunknak elmondta, az állat húsát egy feldolgozónak adják el, a trófeát pedig preparáltatják, és egy erdei iskolának adományozzák, amelyet Homoródremetén hozna létre az önkormányzat.
A parlament által nemrég elfogadott új jogszabály arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy minden évben szabjon meg beavatkozási kvótát az elszaporodott védett fajokra vonatkozóan, illetve ezt szükség esetén bármikor megtehesse. Az RMDSZ által kidolgozott módosító indítványt tegnap döntéshozó kamaraként szavazta meg a képviselőház plénuma. A szövetség törvényhozói arra hivatkozva terjesztették be javaslatukat, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt Székelyföldön a medveállomány, emiatt emberéletek kerültek veszélybe. Számos helyi és megyei önkormányzat jelezte a problémát a környezetvédelmi tárcának, azonban mindmáig csak részlegesen sikerült előrelépni az ügyben. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás jelentős mértékben szigorít az eddig érvényben levő jogszabályon, hiszen eddig a szaktárcára vonatkozó előírások értelmében nem volt kötelező egy beavatkozási kvóta megállapítása.
Forrás: Kronika.ro
