A következő napokban érdemes lesz kilátogatni a Tisza szegedi szakaszára, ugyanis szemtanúi lehetünk a kérészek násztáncának, a tiszavirágzásnak.

A szokatlanul korán beköszöntött nyári idő miatt ezeknek a különleges rovaroknak is hamarabb kezdődött el a rajzása a folyó különböző szakaszain.

A Tisza-tó élő tiszai szakaszán már több mint egy hete kezdetét vette a kérészek rajzása. Az idei, szokatlanul korán jött nyári idő miatt két héttel előbb elkezdődött a tiszavirágok röpte.

A Csongrádi megyeszékhely vízparti szakaszán is egyre többen pillantanak már meg egy-egy kósza példányt, így nagy valószínűséggel napokon belül kezdetét veheti a rajzás a térségben.

Több körülmény is befolyásolja azt, hogy mikor következik be ez a látványos természeti jelenség a Tiszán és a mellékfolyóin. Ilyen a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok vagy a felhősödés.

A tiszavirágzásnak ökológiai jelentősége is van: a tiszavirágok számos hal-, madár- és békafajnak szolgálnak táplálékul.

A tiszavirág Európa és Magyarország legnagyobb méretű kérésze, ami látványos rajzása miatt vált ismertté. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzó képesek. A néhány méter magasságú rovartömegben az egyedek megkeresik a párjukat, és a víz fölött, a levegőben párosodnak.

Röviddel a párzás után a hím elpusztul, a nőstény pedig a folyó felett repülve megkezdi az úgynevezett kompenzációs repülést. Ez azt jelenti, hogy a folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit, majd a párja sorsára jut.

A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben tíz-százezres egyedszámú telepeken. Egyedfejlődésük során mintegy húsz alkalommal vedlenek.

A tiszavirág Európában korábban elterjedt fajnak számított, mára azonban a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Magyarországon nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él.

Forrás: hirado.hu