A minisztériumi rendelet még csak a kezdet

A múlt héten kiadott minisztériumi rendelet – amely mellékletként tartalmazza a medvepopuláció konzerválásának akcióttervét – csak átfogó országos stratégia, a konkrét szabályokra még várni kell, hiszen előbb tudományosan fel kell mérni a medvepopulációt. Ennek finanszírozására szintén a múlt héten nyújtott be pályázatot a környezetvédelmi tárca – tudtuk meg Szép Róbert államtitkártól, az Országos Környezetőrség főbiztosától.
Szép Róbert kérdésünkre elmondta: az akcióterv semmilyen későbbi minisztériumi döntést nem tartalmaz, hanem csupán előkészíti, megalapozza a kormányzati döntéseket. Hozzáfűzte: a környezetvédelmi tárca a múlt héten 10 millió euró értékű pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz a medvepopuláció felmérésére, illetve az akciótervben szerepelő problémákat megelőző javaslatok gyakorlatba ültetésére: villanypásztorokra, védelmi zónák kialakítására. Szép szerint az akcióterv általános országos stratégia, a menedzsmentterv része, a követendő eljárásokat írja elő. Minden további lépés a kutatási eredményeken, a medvepopuláció felmérésén múlik.

Miben áll az akcióterv?
– Ez olyan, mint egy fejlesztési stratégia: megmondja nekünk, hogy milyen keretek között dolgozhatunk. Az akcióterv javaslatokat tartalmaz, hogy körülbelül mit kell tennünk. Ahhoz, hogy konkrét döntéseket tudjunk hozni, forrásokat kell találnunk, ehhez pedig uniós pályázatokat nyújtottunk be és szakbizottságokat hozunk létre, amelyek segítenek a döntéshozatalban – nyilatkozta lapunknak a főbiztos.
Kérdésünkre elmondta: a folyamat meglehetősen időigényes, hiszen egyik napról a másikra nem lehet megszámolni az összes medvét. Egyébként idén várhatóan már kiírják a közbeszerzési eljárást a medvepopuláció felmérésére.
Addig is, amíg az elkészül, a minisztérium a gondok megelőzésén tud dolgozni. Az akciótervben szereplő javaslatok „szinte” törvényerejűek, a végső megoldásokat ugyanakkor részletesebb, konkrét szabályok írják majd elő. A főbiztostól megtudtuk: a medvepopulációt szabályozó intervenciós kvóta – amely szigorú szabályok mellett lehetővé teszi akár a medvék kilövését is – biztosan lesz, arról azonban, hogy ez milyen formában szerepel majd a végső megoldások között, még nem született döntés.

Tudományos megalapozottság szükséges
Az akciótervben szereplő javaslatok ugyanakkor még változhatnak, hiszen a tudományos kutatások – amelyek finanszírozására a szaktárca pályázott – eredményei fogják ezeket érdemben befolyásolni. Elképzelhető, hogy majd egyes döntési jogköröket megkapnak a helyi közösségek, ugyanis a gondok különbözők. Például a Bihari-hegységet – ahol összesen 22 medve él – nem lehet egy kalap alá venni Hargita megyével, ahol egyes becslések szerint a amedvék száma eléri az 1500-at – vázolta Szép Róbert.

Az intervenciós kvóta most is rendelkezésre áll, tehát ott, ahol a lakosság gondot észlel, célszerű a minisztérium segítségét kérnie. Kérdésünkre szép Róbert kifejtette: senkit ne tévesszen meg, hogy a minisztériumi rendelet címében a faj megőrzése szerepel, abból még nem következik az, hogy nem lesz kilövési kvóta. Sőt biztosan lesz, de a medve védett faj Európában, és ami azt illeti, a túlnépesedés ugyanúgy árthat a fajnak, hiszen azt eredményezheti, hogy egyre kisebbek lesznek a medvék, és a génállományuk is kárt szenvedhet ezáltal.
Az államtitkár hozzáfűzte: a civilek is végigkövethetik a folyamot, sőt segíthetnek is a medvepopuláció felmérésében, részt vehetnek majd a tudományos munkában, hogy meggyőződhessenek, hogy a felmérések eredményei helyesek.

A medveturizmus szabályozása is fontos
Demeter László biológus, a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársa ugyanakkor hiányolja, hogy a medveturizmus szabályozása nem szerepel elég részletesen az akciótervben, éppen csak megemlítik.
Kérdésünkre elmondta: ez azért fontos kérdés, mert a medveturizmust pontosan kellene szabályozni. A legégetőbb probléma, a gazdáknak okozott károk megtérítse ugyanakkor szerepel az akciótervben. De a biológus szerint gondot jelent, hogy jelenleg a központosított döntéshozatal mellett az állam csak nagyon lassan tud reagálni a bejelentett károkozásokra. A szakértő hozzáfűzte: maga az akcióterv sok jó javaslatot tartalmaz, egyedül a medvék létszámának jelenlegi becslése miatt aggódnak a természetvédők, mert az optimális egyedszám és a medvék tényleges száma között óriási, kétezres a különbség.

Forrás: Hargitanépe.eu