Pacsirták, sordélyok, énekes- és fekete rigók, mezei poszáták és erdei pintyek énekétől hangosak reggelente a Körös-Maros Nemzeti Park tájai. Az aprótestű madarak egyes fajainál megkezdődött a második költés időszaka, ezért ilyen hangosak a hímek a hajnali és kora reggeli órákban.
A kék cinegék, széncinegék, fecskék, rozsdafarkúak és seregélyek is általában kétszer költenek egy évben. Az első fészkelési időszak március végén vagy április első felében kezdődik, de a különböző fajoknál ebben akár többhetes eltérések is lehetnek. Miután kirepítették az első fészekaljat, belekezdenek a második költésbe. Ennek jellemzően júniusban és júliusban érkezik el az ideje.
Ha az adott esztendőben kevesebb a táplálék, akkor a második költésnél többnyire már kevesebb tojást raknak, illetve nem mindegyik pár nevel kétszer fiókákat. Nagyon ritkán az is előfordul, hogy ha a második költés meghiúsul, vagy ha nagyon bőséges a táplálék és a madaraknak sok az energiájuk, akkor egyes fajok akár harmadszor is fészket raknak.
A nyári költési időszakban a hímek reggelente szinte ugyanolyan élénken énekelnek, mint a tavaszi költéskor, ezért hallhatunk mostanában ilyen hangos madárdalt. A revírtartó példányok gyakran már napfelkelte előtt megszólalnak, jelezve, hogy védik a territóriumukat. Énekükkel a tojóknak is tudtára adják, hogy túlélték az éjszakát és vigyáznak a költőhelyükre. Megfigyelték, hogy minél hangosabban énekel és minél többféle hangot ad ki egy hím madár, annál erősebb a fizikuma. Ez a tojók számára is vonzó, s ilyenkor előfordul az is, hogy párjukat ideiglenesen elhagyva egy-egy ilyen domináns hímmel párosodnak.
Másodköltés, illetve pótköltés időnként azoknál a fajoknál is előfordul, melyek csak egyszer költenek egy évben, ez viszont nem azonos a rendes időben történő második költéssel. Ilyen általában akkor történik ezeknél a fajoknál, ha a tavaszi költésük valamilyen ok miatt korán meghiúsul. Például a túzokoknál, vagy ritkán a gólyáknál is előfordul másodköltés, ha az adott évben van még rá elegendő idejük.
Forrás: KMNP
