A vadászatra jogosultak országos érdekképviselete június 7-én tartotta meg éves választmányi ülését. A velencei Waltzer Étteremben megrendezett tanácskozáson, amelyen a választmány 72 tagjából 51-en voltak jelen, a beszámolók és tervek elfogadásán túl egy sor aktuális, a vadgazdálkodókat érintő kérdés is napirendre került. Az ágazat helyzete jelenleg stabil, ám egy sor nehézség és komoly probléma jelenthet gondot közép- és hosszútávon. A Védegylet arra törekszik, hogy elébe menjen ezen nehézségeknek, és ennek megfelelően határozta meg középtávú feladtait.
Az ülésen dr. Semjén Zsolt elnök több aktualitásról is szólt. Azzal együtt, hogy az ágazat helyzete összességében megnyugtató, vannak neuralgikus pontok. Ezek közül az elnök kiemelte az ólomsörét és horgászólom használatának betiltására irányuló EU-s törekvéseket. Magyarország két irányból közelíti meg a problémát: egyrészt kutatást végeztünk, amely során elhagyott lőterek talajának ólomtartalmát vizsgáltuk, és ebből kiderült, hogy az ólom semmilyen kimutatható hatást nem gyakorol az ökológiára. Ezzel párhuzamosan arra is felhívtuk az illetékes uniós testületek, döntéshozók figyelmét, hogy az egyetlen alternatíva, az egyébként korrodálódó acélsörét ökológiai hatását soha senki nem vizsgálta, így az potenciálisan rejthet magában kockázatokat. A Védegylet elnöke e tárgykörben kiemelte dr. Németh Balázs szerepét a háttéranyagok és az érvrendszerünk előkészítésében. Megjegyezte: ebben a témában az EU-ban csak Csehország támogatja Magyarországot, így a helyzetünk nem könnyű.
A mérgezések kérdésében is sikerült előrelépni: a Védegylet és a Vadászkamara elnökének aláírásával néhány hónapja megjelent felhívás úgy tűnik, meghozta a várt eredményt. Közzététele óta nem derült fény olyan esetekre, ahol feltételezhetően vadászok használtak volna mérgeket. Az elnök kiemelte: az ilyen szerek felmérhetetlen természetvédelmi károkat okoznak (példa erre a tavalyi, turai mérgezés), de ennél is fontosabb, hogy bekerülhetnek az élelmiszerláncba, amivel a mérget kihelyező személyek emberéleteket is veszélyeztetnek. Hangsúlyozta: az évtizedekkel ezelőtt még bevett vadgazdálkodási gyakorlat, miszerint a kártevőként számon tartott fajokat méreggel is gyérítették, ma teljességgel elfogadhatatlan.
A csapdázással kapcsolatban dr. Semjén Zsolt arról szólt, hogy ezen eszközök használata nélkül a ragadozófajok állománya nem tartható kordában, így a csapdázás az apróvadfajok állományának védelme mellett a védett fajokat is szolgálja. Ezzel a természetvédelem sem vitázik. Ám – azon túl is, hogy minden szabályt betartunk – rendkívül körültekintően kell használni ezeket az eszközöket, hogy ne generáljunk konfliktusokat a lakossággal esetleges kutyafogások miatt. Kérte, hogy a vadgazdálkodók és a hivatásos vadászok a lakosság által látogatott területeken ne használjanak csapdákat – különösen ne hattyúnyakat, amely egyébként a leghatékonyabb ilyen eszköz – ahol pedig kihelyezik, ott tájékoztató plakátokkal, táblákkal is hívják fel erre a figyelmet.
A június 1-jén történt, nagy port kavard budai vaddisznóelejtésekről szólva kiemelte: a belterületi vadmegjelenés komoly probléma, amelynek megnyugtató rendezésére már vannak ágazati törekvések. Fontos, hogy ezt a kérdést a vadgazdálkodástól, vadászattól függetlenül kell kezelni. Hozzátette: az eset kommunikációját az Országos Magyar Vadászkamara és annak szóvivője igen jól kezelte, ehhez az elnök külön is gratulált (a Vadászkamara a témában kiadott közleménye itt érhető el). Maga is aláhúzta: a vadászatra jogosultaknak és a vadászoknak jogilag nincs illetékessége sem kötelezettsége ilyen esetekben, így voltaképp a vad elejtésével a települések belterületén segítséget nyújtunk a lakosságnak és a hatóságoknak.
Pechtol János ügyvezető elnök, egyben az ülés levezető elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években több tényező, így például a COVID járvány nehezítette a vadgazdálkodók helyzetét, a közeljövőben pedig az általános áremelkedés miatt megugró mezőgazdasági vadkárok, azok kifizetése jelenthet komoly problémát a vadászatra jogosultaknak. Emlékeztetett: az elmúlt hetekben megalakultak a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok, amelyek a regionális ágazati problémákra kell, hogy megoldást keressenek. Országos szinten ez az Országos Vadgazdálkodási Tanács dolga (ennek munkájában a Védegylet részéről Pechtol János vesz részt). Véleménye szerint ezeknek a testületeknek kiemelt szerepük lesz a problémák feltárásában és a megoldási javaslatok megfogalmazásában. Az ügyvezető elnök megjegyezte: a Védegylet kis létszámú szervezet, ezért is fontos a tagságát alkotó megyei (területi) vadászszövetségek munkatársaival való együttműködés. Ezt meg is köszönte a jelenlévőknek. Külön kiemelte az együttműködést az Országos Magyar Vadászkamarával. Ez június 1-jétől szorosabbá vált, miután a Védegylet főmunkatársa, Földvári Attila a kamara szóvivői feladatait is ellátja. Ily módon az érdekképviseletek külső kommunikációja is egységessé válhat.
Az egyik kiemelt idei feladata a Védegyletnek, hogy elvégezzen egy online felmérést a vadászatra jogosultak körében, így rávilágítva nehézségeikre, a valós problémákra. A kérdőív kitöltése anonim lesz. A beérkező adatok kulcsfontosságúak, hogy az érdekképviselet a jövőben érdemben tudjon tárgyalóasztalhoz ülni a partnerszervezetekkel, és tisztán lássa a problémákat, ezért Pechtol János kérte: minden vadgazdálkodó szánja rá az időt, és pontos adatok megadásával segítse munkánkat. (A kérdőívek elérhetőségét a területi vadászszövetségek fogják továbbítani a vadászatra jogosultaknak néhány héten belül.)
Egyebekben szó esett még:
Benedek Fülöp, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség küldötte arról adott tájékoztatást, hogy van esély a vadászatra jogosultak számára is EU-s források biztosítására, erről folynak az egyeztetések Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárával. Ha minden a terv szerint alakul, az év végén már akár ki is írhatnak pályázatokat, amelyek vélhetően elsősorban élőhelyfejlesztésről szólnak majd.
Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a jegyzőhöz beadott vadkárügyek esetében a vadászatra jogosultat kötelező értesíteni a vadkárfelmérésről, a közjegyzői eljárásoknál ez bizonyos esetekben nincs így. A lehetőséggel gyakran élnek vissza a gazdálkodók, hátrányba hozva a vadászatra jogosultakat. A Védegylet igyekszik elérni, hogy minden esetben kötelező legyen értesíteni a vadgazdálkodót, ezért ha szükséges, jogszabály módosítást is kezdeményez
A vadászszövetségek többségének kérésére a Védegylet igyekszik elérni, hogy az ASP miatti állománygyérítés sikeres végrehajtásához a vadásztársaságok hivatásos vadászai is használhassanak speciális eszközöket (éjjellátó céltávcső és keresőtávcső, hőkamera céltávcső és keresőtávcső, hangtompító). Jelenleg erre az az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozata értelmében csak a tájegységi fővadászok, az erdészeti zrt-k szakszemélyzete, az erdészeti zrt-k hivatásos vadászai és a fegyveres testületek tagjai kaphatnak engedélyt.
Dr. Semjén Zsolt elmondta, hogy az indokolatlanul meghagyott erdei kerítések közül az állami erdőgazdaságok az elmúlt években rengeteget (az elmúlt években 8000-ből 3000 kilométernyit) megszüntettek. Amennyiben vadászatra jogosultak tudnak lebontható kerítésről állami területen, azt jelezhetik a Védegyletnek, és közbenjárunk, hogy lehetőség szerint azokat is bontsák le.
Szabó László arról is beszámolt, hogy a közútkezelővel történt egyeztetés eredményeként Nógrád megyében 51 kísérleti vadkibúvót helyeztek el gyorsforgalmi utak mentén. Ezek hatékonyabban segíthetik a vad menekülését a kerítések szegélyezte útról, mint a sok helyen rendszeresített vadkiugró dombok. Amennyiben az eszközök beválnak, az ország más részein is építhetnek hasonlókat, ami csökkentheti a vadelütések számát.
Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza arra hívta fel a figyelmet, hogy Somogy megyében a közútkezelő nem mindig hajlandó kihelyezni a vadveszélyt jelző táblákat a vadászatra jogosultak kérésére (és a jogszabálynak megfelelően az ő költségükre). A Védegylet egyeztetni fog a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel a témában, miután a közútkezelőnek kötelessége ilyen esetekben kitenni a táblát.
Forrás: ForestPress
