Medárd, vele az elmúlt hetek csapadékosabb időjárása, megtette a hatását, a szerencsésebb gombászók most tényleg kosárszámra gyűjthetik be a zalai és vasi erdőkben a vargányát, kint a mezőkön pedig a szegfűgombát.

Körbenéztünk, a hazai piacokon most mennyiért kínálják a magyar erdők vadon termő kincseit, mennyit is spórolhatunk, ha magunk indulunk útnak.
A Szombathely közeli erdők szélén hajnalonta egymást érik az autók, sokan még munka előtt, kosárral felszerelkezve indulnak gombát gyűjteni. A rutinos vargányászók nem várják meg a hétvégét, biztosra mennek és mindenkinek megvan a maga titkos lelőhelye. Amikor akkorára nőnek a gombák, azonnal lépnek, nehogy valaki más megelőzze őket. Medárd, vele a csapadékosabb időjárás is megtette a hatását, a szerencsésebb gombászók most tényleg kosárszámra gyűjthetik be a zalai és vasi erdőkben a vargányát, kint a mezőkön pedig a szegfűgombát. Ez a két gomba kapható most a szombathelyi piacon is, amit árustól lehet kapni. Egyébként – mesélik az árusok, találni az erdőkbe már galambicát és rókagombát is.

Gombadömping még nincs, de legalább megjelent, a csapadékszegény tavasz után már ennek is örülnek a gombászók.
A héten most 5000 forintért árulják a vargánya kilóját, de akad a szombathelyi piacon olyan árust, aki 4000-ért (3500-ért is) is odaadja a kevésbé szép fejeket. Ha szegfűgombára fáj a fogunk, azt ötödáron, 1000 forint per kilójáért is megkaphatjuk, bögrével mérve, szinte harmatosan. Körbe kérdeztünk: Zalában és Vas megyében vannak kisebb zöldségesek, ahol szintén beszerezhető pár helyen az erdei gomba, 4000-5000 forint/kilós áron. Interneten is árulnak vargányát, zalai Adok-veszek oldalakon 2.500 - 3.500 forintért hirdetik kilóját. Házhoz is szállítanak, de nagyon tudni kell, kitől rendeljünk! 3500 forint per kilós áron juthatunk így hozzá.

De ezzel a lehetőséggel tényleg óvatosan bánjunk, ha nem ismerjük fel száz százalékosan a vargányát, inkább vigyük el a gombaszakértőkhöz!
Manapság egyre többen gyűjtik a gombákat, annak ellenére, hogy az időjárásban „nagy az összevisszaság”, a klímaváltozás miatt a hagyományos gombaszezon is felborult. Egyre többen, de egyre tudatosabban is keresik és szedik össze a gombákat. Lassan mindenki zsebében ott lapul az erdőben is az okostelefon, és ha találnak valamit, nem szedik le egyből, hanem rákeresnek, mi lehet, a tudatosabbak pedig otthon még alaposabban, szakkönyvekben is utána olvasnak – mesélte az Agrárszektornak Kalauz József gombaszakért, akinek az elsődleges tanácsa az, hogy mielőtt bárki nekiállna pörköltet csinálni, mindenképpen mutassa meg szakértőnek, mit szedett.

Jó tudni, hogy a nagyobb városokban minden piaci napon, de másutt is hetente többször kint vannak a gombaszakértők a piacokon, és ingyen átvizsgálják a kosarak tartalmát.

A Facebook-bejegyzések szerint a vargánya most nemcsak a Zalában a Göcsejben és Nagykanizsa környékén, a Kőszegi-hegységben és az Őrségben terem zsákszámra, sokan találnak Dél-Somogyban, Baranyában, Nógrád megye északi részén és a Mátrában is. (A Magyar gomba barátok csoportjában is az elmúlt hetekben jócskán megszaporodtak a bejegyzések.) Ahogy a lelkes gombászok írják, a sok eső ellenére még mindig szárazak az erdők. A Dunántúlon Szombathely mellett Zalaegerszegen Sopronban és Pécsen van a legnagyobb gombapiac. Kétségtelen viszont, hogy magyarországi viszonylatban az Északi-középhegység a leggazdagabb gombalelőhely.

Ki szedhet ma Magyarországon gombát?
Több mint 4000 kalaposgomba-faj létezik, közülük az ehető gombák száma több száz, az erősebben mérgezőké pedig egy-két tucat. Kevesen tudják, de egyes gombák kifejezetten ritkák és sok esetben védettek. Ezeket fontos, hogy körültekintő gombászként a termőhelyükön hagyjuk.
Magyarország területén 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt védettséget. 5 és 10 ezer forint közé esik a természeti értékük, ezért nem árt óvatosan lépkedni az erdőkben.

A jelenlegi szabályozás szerint, az állami tulajdonú erdőkben naponta bárki szedhet magának legfeljebb 2 kg gombát saját felhasználásra. Ezzel ugyanakkor nem kereskedhet, többet nem vihet haza. A kereskedéshez és a nagyobb mennyiségű szedésekhez már külön engedélyekre van szükség. Erről bővebben ITT tájékozódhatsz!

Ettől eltérő megítélés alá esik a védett természeti területen való gyűjtés. Ebben az esetben engedélyért a természetvédelmi hatósághoz kell fordulnunk. Magánkézben lévő erdőben szintén a tulajdonos hozzájárulására van szükségünk.

A törvényben használatos „egyéni szükséglet” kifejezés egy személyre vonatkozik, a felső határ 2 kilogramm, illetve fontos, hogy napi mennyiségről van szó. Továbbá lényeges, hogy az így gyűjtött gomba kereskedelmi forgalomba nem hozható, így azt nem árulhatjuk boltban, piacon, sőt még az ismerőseinknek sem értékesíthetjük – figyelmeztet dr. Sári Judit.

Az erdőtörvény védi az élőhely fennmaradását, gyarapodását, valamint az erdő környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését. Emiatt az erdei haszonvételek során – ilyennek minősül a gombaszedés is -, mindenkinek törekednie kell az erdő biológiai sokféleségének megőrzésére, természetességének, termőképességének, életképességének védelmére. Szem előtt kell tartanunk, hogy az erdő tulajdonosa jogosult gyakorolni a tulajdonosi jogokat is. Így gondoskodhat, sőt köteles gondoskodni a károsító hatásoktól való védelemről. Felszólíthat minket arra, hogy például a gombák sokféleségének megőrzése érdekében az adott területen hagyjunk fel a gyűjtéssel. A felhívásnak pedig eleget kell tennünk - írta dr. Sári Judit.

Mint látjuk, a főszabály az, hogy állami erdőben 2 kiló gombát nyugodtan szedhetünk engedély nélkül, ha azt nem hozzuk forgalomba. De ha mindezt jogtalanul tesszük, akár azért, mert a megadott mennyiséget túllépjük, akár azért, mert tiltás ellenére gyűjtünk, számolnunk kell azzal, hogy erdővédelmi bírságot szabnak ki velünk szemben. A bírság mértékét pedig az erdővédelemről szóló kormányrendelet határozza meg.

Miért fogyasszunk vargányát?
A vargánya az egyik legfinomabb és legaromásabb magyarországi gomba, azon belül tinórugomba-alkatúak rendjébe és a tinórufélék családjába tartozó faj. Népies nevén úrigomba vagy medveorrú gomba. Magyarországon többféle is található belőlük és az úgynevezett savanyú talajú erdőket kedvelik – bükkösökben, tölgyerdőkben, néhol fenyvesekben fordulnak elő. Nincs belőlük túl sok, ezért is kérik meg a vargánya árát a piacokon, sőt az időjárás is erőteljesen befolyásolja, mennyi terem egy adott évben.

A vargányák alapvetően az északi félteke országaiban honosak, de a déli féltekén is kísérleteznek szaporításukkal. A nálunk megtalálható fajok közül kettő különösen népszerű: az ízletes vargánya (Boletus edulis), valamint a nyári vargánya (Boletus reticulatus). Néhány helyen, elsősorban hegyvidéken lehet találkozni még a vörösbarna (Boletus pinophilus) és a bronzos vargányával (Boletus aereus) is. Mindegyik ízletes, aromás gomba, de csak szakértő által bevizsgált, jóváhagyott példányokat szabad hazavinni – a vargányáról is elmondható, hogy avatatlan szem könnyen összetévesztheti más, mérgező fajokkal, ráadásul érdemes a vásárlásnál is résen lenni, néha más ehető, szintén finom tinórut is kínálnak vargányaként.

Se nem zöldség, se nem hús, mégis egészséges
Mint a legtöbb ehető gomba, a friss vargánya is közel 90 százalékban vízből áll. Igen magas a fehérjetartalma (100 g-ban 7,39 g), az állati táplálékban előfordulókhoz hasonló felépítésű aminosavakat tartalmaz, amelyek létfontosságúak az emberi szervezet számára, és a húsmentes táplálkozás során fokozottan ügyelni kell a bevitelükre. Talán meglepő, de a vargánya egy kevés zsírt (100 g-ban 1,7 g) is tartalmaz, ami jó hír, hogy ez jórészt telítetlen zsírokból áll. Igen gazdag ásványi anyagokban (kálium, foszfor, kalcium, vas, nátrium, cink is található benne), vitaminokban. B1-, B2-, B5-, B9-vitaminok találhatók benne, és a friss vargánya C-vitamintartalma sem elhanyagolható. Szerencsés esetben júniustól októberig lehet vele találkozni, és az összes ismert vargánya közül ez a fajta viseli legjobban a hűvös napokat, ősszel is fel-felbukkan lelőhelyein.

Kalapjának átmérője a 12-25 cm-t is eléri, zsírosan fénylő, gesztenyebarna, fehér peremű és húsos. Fiatalon halvány, később zöldessárga spóratermő rétege csöves szerkezetű, mely a kalapról könnyen lefejthető. Tönkje, akár 15 cm magasra is megnő, vörösesbarna, csíkos, felső részén finom, fehér hálózat található.
Hasonlít néhány mérgező tinórura, úgyhogy vigyázni kell a gombavadászat során!

Az igazi vargánya húsának színe nyomásra nem változik. Az íze sokak szerint az erdők minden zamatát őrzi, mély, dióra emlékeztető, különleges aromájú típus. Frissen is hihetetlenül ízletes, de vannak, akik szerint szárítva gazdagodnak aromái. Az biztos, hogy akár egy csipetnyi szárított vargánya is különlegessé teszi a leveseket, mártásokat. 1 kg friss gombából nagyjából 15 dkg lesz csupán, mire kellőképpen, eltarthatóan megszárad.

Erdei gombáról van szó – nem lehet eléggé hangsúlyozni: csakis frissen szedett gombát vigyünk haza, és lehetőség szerint azonnal készítsük el!
Ha erre nincs lehetőség, jól tűri a mélyhűtést is. Tisztítást követően akár egészben, akár szeletekben 2-3 hónapra bátran -18 fokra fagyaszthatjuk, és felengedés nélkül, a frissel megegyező módon használhatjuk.

Javában tart a gombaszezon és a gyűjtők érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a figyelmet a begyűjtött gombák elkészítés előtti bevizsgáltatására.

Forrás: Helló Vidék