A vadállatok kitelepítéséhez mindig hatósági engedély kell, akkor is, ha beköltöznek a házunkba

Egy család jelezte az Új Miskolcon Láttam Facebook-csoportban, hogy felújítás alatt álló kertes házuk tetőszerkezetébe, a gipszkarton mögé menyét költözött. A menyét védett állat, így eltávolítása nem csak fizikai akadályokba ütközik. A felvetés nagy érdeklődést keltett, a hozzászólóktól érkeztek rámenősebb és konstruktívabb javaslatok is. Némelyek az étellel kicsalogatást vagy patkányirtót ajánlották, mások kutyák vagy macskák bevetését, esetleg kutyaszőr behelyezését, ami elijeszthetné. A téma szakértőit faggattuk a legjobb megoldásról.

Több hét az átfutása
– Az első kérdés, amit tisztázni kellene, hogy pontosan milyen állatról van szó. A tetőtérbe inkább a nagyobb testű nyestek szoktak beköltözni, amelyek nem védettek, hanem dúvadnak minősülnek. A menyét sokkal kisebb, védett, és rendszerint a föld közelében keres magának lakóhelyet – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke.

– Mindig figyelembe kell venni az állatvédelmi szabályozást. Ugyanis állatkínzásnak minősül, ha csak úgy megölünk egy állatot. Az állatcsaládokra pedig különleges szabályok vonatkoznak. Ha a jószág nem védett, akkor próbálkozhatunk egyénileg, vagy kártevőirtással foglalkozó vállalkozót is felkereshetünk. Azonban ilyenkor is engedélyt kell kérni a megyei kormányhivatal természetvédelmi főosztályától, amelynek több hét lehet az átfutása. Védett állat kitelepítése esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához lehet fordulni.

Rádióval elűzhetjük
Engedélyeztetés után a nyest befogása élvefogó csapdával történhet.
– A nyest őshonos ragadozó, és jól alkalmazkodik az emberi környezethez. Probléma, hogy veszélyes a baromfiudvarra, összepiszkítja a padlásteret, a gipszkartont könnyen szétszedi, és hajnalban aktív – nyilatkozta az Északnak Both Zoltán vadállatbefogó.

Elmondása szerint az élvefogó csapdát mezőgazdasági vagy vadászboltokban szerezhetjük be. Csirkenyakat vagy csirkeaprólékot használhatunk csaléteknek.
– A háztól legalább 50 kilométerre érdemes elengedni a négylábút a szabadban, zöldövezetben. Riasztásképpen pedig bepermetezhetjük úgynevezett vad-távoltartó szerrel az állat járatait, ami 2-3 hónapig hatékonyan távol tartja – magyarázta a szakember. – A nyestek nem szeretik a hangoskodást sem, így az is működhet, hogyha éjszakára fölteszünk a padlásra egy bekapcsolt rádiót, vagy oda, ahol a búvóhelyük van.

Nagyot tud harapni
A Mályi Madármentő Állomást emlősök mentésével kapcsolatban is szokták riasztani.
– Házak környékén inkább nyest, mogyorós és nagy pele fordul elő, mint menyét. Ez utóbbi fél az embertől – hangsúlyozta Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás és Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Szoptatási időszakban az anyát és a kölykeit nem lehet elválasztani egymástól. Viszont ha hozzáérünk a kölykökhöz, már nem biztos, hogy az állatmama újra elfogadja őket. Egyszer egy nádtetős családi házból mentettünk egy nyestkölyköt, amely a leomlott vakolat mögül fentről beesett a konyhába. Olyan pici volt, hogy még a szeme sem nyílt ki, és cumiztatásra szorult. A Miskolci Makogó Egyesületnek, a vadászgörénymentésnek adtuk át, amely befogadja az elárvult görényeket és nyesteket, de riasztásra nem tud kimenni.

– Egy másik esetben pedig egy garázsba szorult be Miskolcon egy felnőtt nyest, ahová kihívtak minket. Ott az állat kétszer nekem támadt és harapott. Végül egy törülközőt rádobva, kesztyűben tudtam betenni egy kutyahordozóba, amit mire Mályiba értünk, teljesen széttört.

Forrás: Boon