Vadgazdálkodási technikusként végzett, 20 éve hivatásos vadász Kuti Szabolcs.

Az állatok és a természet szeretete már gyermekkorában megmutatkozott. Az iskola elvégzése után Kuti Szabolcs a Hunor-Magor Vadásztársaságnál helyezkedett el hivatásos vadászként, ahol három évig dolgozott, majd a Sárkeszi és Környéke Földtulajdonosi Közösségnél 2017-ig volt. Azóta a Nimród Vadásztársaságot erősíti.

Fontosnak tartja, hogy már a legelején tegyük rendbe a fogalmakat:
– Más a hivatásos vadász és más a sportvadász. Bár sokan nem szeretik, ha sportvadásznak titulálják őket. A hivatásos vadász egy meglehetősen összetett szakma, itt mindent beleveszünk, az autószerelésen át a főzésen keresztül a trófeakikészítést vagy az ácsmunkát is, amikor magaslest építünk. Valamennyire mezőgazdasági ismeretek is kellenek, mivel vad földet is művelünk, de a fő cél a vadállomány kezelése, gondozása, védelme és a törvényi előírások betartatása.
A hivatásos vadászok ugyanúgy igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkeznek, mint a rendőrök, majdnem hasonló jogkörökkel bírnak. Ellenőrizhetik az embereket, autót, átvizsgálhatják a ruházatunkat is. Főleg, ha arra gondolunk, hazánkban sem ismeretlen a vadorzás, az orvvadászat.

– Az orvvadászat felszámolása az egyik fő célunk. Ez nagyon nem egyszerű dolog. Nagyon sokféle orvvadászat van, teljesen másképpen kell kezelni mondjuk egy fegyveres orvvadászt, mint egy hurkozót.
Néhány évvel ezelőtt történt, amikor is egy hivatásos vadászt és a kísérőjét meglőtték, aki sajnos belehalt a támadásba, az orvvadászt később sikerült elfogni.
– Itt a környékünkön szerencsére nem jellemző. Inkább a hurkozás, ami a szegényebb rétegekre jellemző. Ők próbálnak a konyhára dolgozni.
Ezen kívül bármilyen más illegális tevékenységgel szemben is felléphetnek a hivatásos vadászok, legyen az szemetelés, lopás. Szabolcsnak mindkettőben volt része, sőt még bankrablót is fogott.

– Az én családomban senki sem vadászott. A hivatásos vadászok nagy többsége úgy kerül a szakmába, hogy az édesapja, nagypapája vadászott korábban, vagy esetleg a szakmában van, és ezáltal szereti meg ezt a tevékenységet. Nálam ilyen nem volt, de nagyon szerettem az erdőbe járni édesapámmal. Borsod megyében laknak rokonok, ahol sok szünetet töltöttem. Azt gondolom, hogy ebből adódott ez az egész és az állatok szeretetéből. Legalábbis én erre tudom visszavezetni.
Az elmúlt hetekben többször kérték, tartson előadást a Fülén táborozó gyerekeknek a vadászok életéről, az állatokról. A bemutatóra kikészített állatbőrökkel, állathívó sípokkal, koponyákkal, különleges távcsövekkel készült. De a vadászfegyverét is megcsodálhatták a gyerekek.

A vadásztársadalom megítélése nemcsak Magyarországon, de az egész világon nem éppen pozitív. A vadászkamarának is egyik fő törekvése vadásztársadalom megítélésének a javítása, és én is azt gondolom, hogy úgy tudnánk ezen a legjobban javítani, ha a fiatalokat meg tudjuk fogni. Azok, akik elítélik a vadászokat, mert nem tetszik a tevékenységük, nem látják át a teljes egészet, a szakmát. Csak azt látják, hogy szegény őzikét a csúnya vadász lelövi. De ha nekik már el tudjuk mondani, hogy miért tesszük azt, amit éppen teszünk, miért kell azt az őzikét kilőni, a későbbiekben, akár a társaiknak vagy a szüleiknek, de a saját gyermekeiknek is el tudják mondani, hogy miért történnek a dolgok, és valójában mi a feladata egy valódi vadásznak. Azt gondolom, ezzel sokat tudnánk javítani a hivatásos vadásztársadalom megítélésén.

Terepen a gyerekek arról is ismereteket szerezhettek, hogy miért fontos a csapdák állítása. Ez egyébként egy folyamatos konfliktusforrás a vadászok és a kutyatartók között.
– Amennyiben a gyerekeknek el tudom magyarázni, hogy az erdőben, kint a természetben hogyan kell viselkedni, ha ilyen csapdát lát, az miért van ott, akkor az valószínűleg a jövőben meghozza a gyümölcsét.

Forrás: Feol