Még 2020 őszén indult el a bizonyítékok gyűjtése abban az ügyben, amelyben végül vadkamera felvételek alapján indult rendőrségi nyomozás. A gyanú szerint a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén ismétlődő jelleggel védett ragadozómadarakkal szemben követtek el állatkínzást élvefogó csapdák jogszerűtlen üzemeltetése során.
A békés-megyei területen korábban több, ismeretlen okból elpusztult ragadozómadár teteme került elő, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) együttműködésében megkezdődött a csapdákba esett állatok megfigyelése és a feltárt nyomok vizsgálata. A gyanúsított elsősorban a vadászható ragadozó emlősök (róka, borz, nyest, házi görény) gyérítésére széles körben használt és engedélyezett élvefogó csapdákat üzemeltetett nagy számban vadgazdálkodási tevékenység keretében. A vadkamerás felvételek alapján legalább 11 esetben került bizonyításra, hogy védett ragadozómadár (tíz egerészölyv és egy karvaly) került a csapdákba, amelyeknek – üzemszerű működtetés esetén – nem is esett volna semmi bántódásuk, hiszen a napi ellenőrzések alkalmával azokat kötelező azonnal és sértetlenül elengedni.
A csapda egyszerű kinyitásával minden esetben biztosítani lehetett volna a védett madarak kijutását, úgy, hogy az sem a madaraknak, sem a csapdakezelőnek nem okozott volna sérülésveszélyt, erre azonban a felvételek tanúsága szerint egyszer sem került sor.
A gyanúsított a védett madarakat – egy előre erre a célra elkészített hurkos bot segítségével – a nyakuknál fogva rángatta ki a csapdából, amellyel bizonyítottan felesleges szenvedést, és feltételezhetően maradandó sérüléseket vagy akár pusztulást is okozott. A csapdából kirángatott madarakat az elengedés helyett minden rögzített esetben magával vitte a gyanúsított, amely egyrészt hatósági engedélyköteles tevékenység, másrészt így az sem zárható ki, hogy a madarak elpusztultak vagy velük szemben további jogsértő tevékenység zajlott.
A kihelyezett vadkamerák egy részét ismeretlen tettesek ugyan ellopták, de addigra elég bizonyíték gyűlt össze a rendőrségi nyomozás elindításához. A tevékenység nagy valószínűséggel már hosszú ideje és több csapdával zajlott a területen, így az elmúlt néhány évben akár százas nagyságrendben is érinthetett védett ragadozómadarakat.
Az MME bízik benne, hogy amennyiben a sikeres nyomozás és ügyészségi eljárás során bebizonyosodik az állatkínzás, a természetkárosítás és/vagy az orvvadászat bűnügyi tényállása, akkor a bíróság az ügy súlyának megfelelő ítéletet fog hozni.
Mindamellett, hogy az MME támogatja a ragadozómadár-barát vadgazdálkodási gyakorlatokat, a közeljövőben sort kell keríteni a csapdahasználat jogi és gyakorlati szabályozásának áttekintésére. Az elmúlt években számos olyan eset jutott egyesületünk tudomására, amikor nem szándékosan történt állatkínzás vagy természetkárosítás, viszont a csapda nem megfelelő működtetése mégis védett állatok pusztulását vagy sérülését okozta.
Ilyen eset történt például 2020 decemberében a hódmezővásárhelyi Róna Vadásztársaság működési területén, ahol egy nem megfelelően hatástalanított varjúcsapdában öt gyöngybagoly esett fogságba, amelyből négy éhen vagy szomjan pusztult és az ötödik példány is csak munkatársunk közbenjárására élhette túl az esetet. A vadgazdálkodás és a természetvédelem közös érdeke, hogy a különböző csapdatípusokat szakszerűen üzemeltessék az arra jogosultak, és annak során még véletlenül se kerüljön sor természetkárosításra vagy állatkínzásra. Néhány példa a sok felvételből, amelyen az látszik, ahogy az elkövető egy előre erre a célra elkészített hurkos bottal rángatja ki az egerészölyveket a csapdákból.
Forrás: Pannoneagle
