Vannak vadászatra jogosultak, akiknek ez élet-halál kérdéssé kezd válni, mert nem tudnak sem az értékesítésből, sem a tagokból több bevételt kipasszírozni

 
Valószínűleg lesz, ahol likviditási gondokat okoz a költségnövekedés. Az input anyagok, elsősorban a vetőmagok és az üzemanyagok árainak emelkedése egyre nehezebb helyzet elé állítja a vadászatra jogosultakat a vadföldek létesítése és művelése kapcsán is – erről számoltak be az általunk megkérdezett vadászatra jogosultak képviselői.

Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas megyei Területi Szervezetének titkára érdeklődésünkre elmondta: a megye vadásztársaságai többségében nem vetik be ősszel vadföldjeiket, hanem csak tavasszal, s igyekeznek olyan növénykultúrákat választani, amelyek az őszi-téli időszakban is fent maradhatnak a földeken, táplálékot biztosítva a vadnak. Ebben nagy segítséget jelentenek a repce árvakelések, a vadföldek műveléséhez kapcsolódóan pedig az OMVK Vadgazdálkodási Alapja által kiírt pályázati lehetőségek, melyek kompenzálni tudják a költségnövekedést. Mint megtudtuk, Vasból 12 pályázatot küldtek be, 20 millió forint értékben.

A nagykanizsai Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság hivatásos vadásza, Bicsák Attila azt mondta: vadföldjeiken őszi és tavaszi vetésű növénykultúrákat is termelnek. Mint rámutatott, jelentősen növeli a költségeket az üzemanyagok és a többféle növény magjait tartalmazó keverékek árainak emelkedése, így tapasztalatai szerint azok a vadásztársaságok, amelyek idén nem tudták elérni a tervezett bevételt és pályázatokon sem jutnak forráshoz, csak addig nyújtózkodnak majd, ameddig a takarójuk ér. Azaz, kisebb területet vetnek be, mint az előző években - ez minden bizonnyal azt eredményezi, hogy a vad nagyobb kárt okoz a zártkertekben, mezőgazdasági területeken, s ezzel párhuzamosan nő a kifizetendő vadkár összege is. Mint mondta, biztosan lesznek vadásztársaságok, ahol mindez együtt komoly likviditási gondokat okoz a jövőben.

A rigyáci székhelyű Riva Vadásztársaság elnöke, Tóth József kérdésünkre azt válaszolta: területi adottságaik miatt nincsenek könnyű helyzetben, az általuk kezelt terület 80 százaléka szántóföld, s csak 20 százaléka erdő, de az is meglehetősen szabdalt, ezért nagy, összefüggő tömb nem áll rendelkezésükre. Így például a jelentős bevételi forrásnak tekinthető vaddisznóhajtásokat nem tudnak szervezni. Vadföldjük csupán egy hektárnyi van, ezt nem is tudják növelni, ugyanis szabad, használatba vonható birtokok a környéken nincsenek, a gazdák minden négyzetcentimétert művelnek. Vadkár azonban van – ezért, hogy a társaság működését finanszírozni, a kártérítéseket pedig fizetni tudják, a tagdíj mértéke havi 30 ezer forint.

Forrás: Nimród