A vadászok 75 farkast ölhetnek meg a már veszélyeztetett, 460 fős populációból a vadászati lobbi „politikai nyomása” közepette Svédországban megkezdődött a modern idők legnagyobb farkasvadászata, ami a természetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy drasztikusan károsíthatja a populációt. Hétfőn a Guardian 200 vadászt kísért el, akik a Gävleborg és Dalarna közötti fagyos erdőkbe mentek farkasokat ölni, és éjféltől a napnyugtáig, délután 3 óráig vadásztak. Csoportok egész hónapban járnak majd Svédországban, miközben megpróbálják levadászni a nagyragadozókat. Hétfőn a vadászok olyan területeket vettek körül, ahol tudták, hogy a farkasoknak odúik vannak. Kutyákat engedtek szabadon, amelyeknek az volt a dolguk, hogy felkutassák a farkasokat, majd a várakozó vadászok felé tereljék őket, de nem jártak szerencsével, a vadászok üres kézzel mentek haza. A kutyák azonban most azonosítottak néhány odút, így a vadászok gyorsabban haladhatnak tovább.
A következő hónapban a vadászok 75 farkast ölhetnek le a 460 fős populációból, mivel a kormány igyekszik csökkenteni a populáció sűrűségét bizonyos körzetekben. „A vadászat feltétlenül szükséges a farkasok létszámnövekedésének lassításához. A farkasfalka ma a legnagyobb a modern időkben” – mondta Gunnar Glöersen, a Svéd Vadászszövetség ragadozói menedzsere a helyi sajtónak a vadászat hétfői kezdetekor. A természetvédelmi szervezetek azonban rámutattak, hogy a svéd farkaspopuláció viszonylag alacsony – Olaszországban több mint 3000 van. Fellebbeztek a határozat ellen, amely szerintük sérti a berni egyezményt, de hiába. „Elcsüggedsz. Egyik jelentés szerint a farkastörzsnek komoly problémái vannak, de [a kormány] nem veszi ezt komolyan” – mondta Daniel Ekblom, a Természetvédelmi Egyesület gävleborgi vadgazdálkodási csoportjának munkatársa. A svéd kormány célja a farkaspopuláció akár felére történő csökkentése.
Marie Stegard, a Jaktkritikerna vadászatellenes csoport elnöke azt mondta: „A farkasok, mint a tápláléklánc csúcsragadozói, a biológiai sokféleség előfeltételei. A populáció egynegyedének vadászattal történő megölése negatív következményekkel jár az állatokra és a természetre nézve. Ez katasztrofális az egész ökoszisztéma számára. A farkasok léte gazdagabb állat- és növényvilághoz járul hozzá. Az emberi túlélés az egészséges ökoszisztémáktól függ."
Anna-Caren Sätherberg, a svéd vidéki ügyek minisztere a közelmúltban azt mondta az SVT közszolgálati műsorszolgáltatónak: „Látjuk, hogy a farkasállomány évről évre növekszik, és ezzel az gyérítéssel szeretnénk biztosítani, hogy elérjük a parlament által kitűzött célt. Látható, hogy a konfliktusok szintje nőtt, és az elfogadottság szintje csökkent" - mondta Sätherberg, hozzátéve, hogy a kormány felkérte az állami környezetvédelmi hivatalt, hogy vizsgálja meg újra az ajánlott populáció-számokat. A hivatal korábban azt javasolta, hogy a populáció ne csökkenjen 300 alá, nehogy tovább gyengítse azt, és ne fenyegesse a beltenyészet. A svéd parlament többsége azonban amellett van, hogy a farkaspopulációt 170 egyedre csökkentsék, ami a 170 és 270 közötti tartomány alján van, ami még lehetővé teszi az ország számára, hogy teljesítse az EU faj- és élőhelyvédelmi irányelvében foglalt védelmi követelményeket.
A vadászat felkapott politikai téma Svédországban, és egy erős lobbi képes befolyásolni a politikusokat, hogy több állatot öljenek meg. Stegard hozzátette: „Nyilvánvaló, hogy erős politikai nyomás nehezedik a farkasok, valamint a hiúz és a medve engedélyes vadászatára. A svédek nagy többsége szereti a farkasokat, még ott is, ahol élnek. Véleményünk szerint ezeknek a vadászatoknak az oka egyszerűen az, hogy a vadászok körében van igény a farkas kilövésére. A vadászszervezeteknek óriási hatalmuk van Svédországban. Tény, hogy a svéd parlamentnek van egy vadászklubja, amely minden párt tagjai előtt nyitva áll, és a parlament alatt van egy lőtér. Ez viccnek hangzik, de teljesen igaz."
A legkiválóbb európai egyetemek tudósainak egy csoportja nemrég írt a Science folyóiratnak, és azzal érvelt, hogy ehhez a célhoz nem kértek tudományos tanácsokat, és ez veszélyeztetné az amúgy is széttagolt és törékeny populációt. Benny Gäfwert, a WWF ragadozókkal foglalkozó szakértője szerint a parlament által megadott 170-es szám „nem alapul semmilyen tudományos tényen”. "Előre nem látható dolgok történhetnek a vadon élő populációkban, és a 170-es létszámszint túl alacsony" - mondta az SVT-nek. "Problémánk van a farkasok genetikájával kapcsolatban, és minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai állapot ingadozásainak hatása."
Norvégia a határai mentén Svédországgal osztozik a farkaspopuláción, ami további veszélyt jelent a védett ragadozóra. Norvégia és Svédország farkaspopulációja – a skandináv farkas – szerepel a veszélyeztetett fajok listáján, és Norvégiában kritikusan veszélyeztetettnek, Svédországban pedig súlyosan veszélyeztetettnek minősül. A norvég kormány egy nagyon korlátozó farkasgazdálkodási politikát vezetett be, amelynek populációja évente mindössze 4-6 kölyökkel számol. Amennyire ismeretes, Norvégia az egyetlen ország a világon, amely maximális célszámot határoz meg egy kritikusan veszélyeztetett faj számára. Lehetővé teszi a vadászok számára, hogy minden évben drasztikusan csökkentsék a farkaspopulációt. A természetvédők érvelése szerint a svéd kormánynak ez az extra nyomása tovább veszélyeztetheti a fajt. A norvégiai kampányolók a bíróság előtt küzdenek a döntés ellen, amely engedélyez egy ekkora selejtezést, és jövő héten tárgyalást tartanak, amelyet megnyerni remélnek. Ha megteszik, annak következményei lehetnek Svédországban, amelyre ugyanazok az európai törvények vonatkoznak. Az Aktivt Rovdyrvern (ARV) természetvédelmi csoport azt mondta: „A populációgenetika kimutatta, hogy az életképes populáció fenntartásához körülbelül 1500 genetikai variációval rendelkező egyedre van szükség. Svédországban és Norvégiában jelenleg körülbelül 400 farkas él, de úgy tűnik, hogy ez összesen körülbelül 200 egyedre csökken, ebből 170 Svédországban, a maradék 30 pedig Norvégiában. Ez nem egyeztethető össze egy életképes farkaspopuláció létrehozásával és megerősítésével a Skandináv-félszigeten, sem rövid, sem hosszú távon.” Megkeresték a svéd kormányt, hogy észrevételt tegyenek.
Forrás: ForestPress
