A ragadozók közül Magyarországon leginkább a róka okoz bosszúságot a vadászoknak. Túlzott elszaporodása a vadállományra is jelentős hatású, hiszen nyulat és fácánt egyaránt zsákmányol. A szakemberek szerint sokkal hatékonyabb csapdázásra alapozni a ragadozók elleni küzdelmet.

Heltai Miklós, a Szent István Egyetem docense amondó, az ember minden fajt a saját szempontjából ítél meg: számára káros vagy sem. Ha a legálisan vadászható ragadozók túlzottan elszaporodnak egy-egy területen, akkor elsősorban a hagyományos módszerekkel érdemes csökkenteni a számukat. A ragadozógazdálkodásnak is megvannak a szakmai ismérvei: csak meghatározott céllal, kellő ismeretek birtokában, idejében megtervezve lehet hatékony. Fontos a szomszédos területek munkájának összehangolása, az eredményesség ellenőrzése, hogy a beavatkozás költsége ne legyen több, mint az így megmaradó vadakból remélt plusz bevétel. Magyarországon elsősorban a róka, valamint a borz és a kóbor állatok az elsődleges fontosságú ragadozók a vadgazdálkodásban.

– Több helyen is végeztünk felmérést – mondja Heltai Miklós –, az adott földterület ismerői jellemzően mindig alulbecsülik a ragadozók mennyiségét, ugyanakkor jól érzékelik számuk változásának nagyságrendjét, irányát. A gyérítés hatékonyságát gyakorta rontja, hogy a módszerek egysíkúak, s nem a megfelelő időszakban, hanem csak november és február között végzik. A rókát tavasszal kell gyéríteni, ám ahol nagy sűrűségben fordul elő, hiába ejtenek el belőlük sokat, nem képesek ellensúlyozni a szaporulat magas számát. Vagyis a pénz és az idő elmegy, viszont – a vadászok bosszúságára – gyakran megmarad a róka. Leginkább nagy ráfordítással, főállású vadőrrel érhetünk el tényleges javulást. E feltételek viszont jelenleg kevés helyen lelhetők fel.

Mi a megoldás? A csapdázásra alapozott vadgazdálkodást sokan az uniós előírásoktól tartva nem alkalmazzák. Pedig – amiképpen Heltai Miklós mondja – megfelelhatünk minden kritériumnak. Nem mindegy ugyanis, milyen csapdát használnak a ragadozóval szemben. Az úgynevezett szelektív csapda – melynek használata egyharmaddal olcsóbb a hagyományos módszereknél – nem öli meg a ragadozót. A csapdák kevésbé kegyetlenebbek a lőfegyvernél vagy a kotorékozásnál, s természetvédelmi előnyei is vannak. Fontos követelmény viszont, hogy csak hivatásos vadász vagy vizsgázott személy használhassa.

S ami alapvető feltétel a ragadozókkal szembeni hatásos eljáráshoz: az érdekellentétekkel terhelt földtulajdonos–földművelő–vadász kör szót értsen egymással, hiszen a vadállomány védelme közös érdekük.

Forrás: Szabadföld