A vadállomány jól telel, s nem csak lövik, hanem etetik is őket. A válság ellenére továbbra is sokan vadásznak Hevesben.
Úgy tűnik, a gazdasági válság és a kemény tél sem fenyegeti a Heves megyei vadgazdálkodókat. A külföldi vendégek száma némileg megcsappant ugyan, de a vadásztársaságok mégis jó idényt zárhatnak, mivel a hazai érdeklődők pótolják a külhoniakat. Tavaly még attól féltek, hogy 2008/2009-ben jóval kevesebb vadat lehet majd eladni.

Ezt látszott igazolni, hogy a gazdasági krízis kitörése után a külföldi vendégek egy része visszamondta az itteni vadászatot. Ám mára kiderült, a pesszimista várakozásoknál kedvezőbben alakul a helyzet. S a tágabb térség apróvadban és nagyvadban is képes megfelelő terítéket biztosítani. Elsősorban a német, osztrák érdeklődők száma csökkent.

Az apróvadra érkező olaszok például teljesen eltűntek, ennek hátterében részben a környező országok konkurenciája és olcsóbb árai állhatnak – erősíti meg Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadászkamara elnöke is, aki szerint a válságban is azon visszatérő stabil külföldi vendégkörre lehet számítani, akik korábban elégedettek voltak a szolgáltatásokkal.

Emellett egyre több a spanyol, s az angolok érdeklődése is megnőtt, hiszen náluk egyre több korlát nehezíti az ágazat helyzetét. A német ajkúak részbeni elmaradását ugyanakkor pótolja a növekvő hazai bérvadász-kedv, s a korábbiak helyett érkező egyre több dán, holland és ír új vendégvadász – hangsúlyozza Nagy Károly fővadász. Az 57 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. szakembere szerint az állomány minősége kedvező.

Ezt bizonyítja, hogy ha a február 28-án záruló 2009/2010-es vadászati idényben eddig nem is kaptak puskavégre kapitális példányokat, így is több érmes muflonkos-, gímszarvas- és vadkan-trófea akadt. Az utóbbiból aranyérmes is. A vadállomány ezúttal jó kondícióban vágott neki a télnek, s a kemény fagyok ellenére semmilyen elhullást nem tapasztaltak. Igaz, ilyenkor is több száz vadetető feltöltésével gondoskodnak a vadakról, ami több tízmilliós kiadást jelent a cég számára.

A mostani szezonban a 200 tonna szálastakarmány (lucerna) és a 300 tonna szemestakarmány (főként kukorica) mellett lédús eleség, cukorrépa és táp is szerepel az étlapon. Az állami cég közel 30 éve fogadja a vendégeket, a területen az összes hazai nagyvad megtalálható: gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon, és kisebb számban a dámszarvas is. Egyébként 2001-től két vaddisznós és muflonos vadaskertet is fenntartanak: Verpeléten 1200, Szilvásváradon pedig 300 hektáron, emellett Mátrafüreden is kialakítás alatt van hasonló, közel 370 hektáron.

Halálos lőirányok: az éjszaka és a hajtás kockázata

A vadászat valóban veszélyes üzem, ám megyénkben évek óta nem történt tragikus baleset, ez részben a szerencsén is múlott. A biztonság érdekében csak olyan helyen lehet lőni, ahol tisztán belátható a terep. Fontos a kötelező lőirány kijelölése és az úgynevezett golyófogó oldal, ahol nem pattan meg a becsapódó lövedék. Az is elemi követelmény, hogy a vadász ne lőjön a terep gerincére, mert mögötte bármikor felbukkanhat valaki. A legveszélyesebb az éjszakai vadászat és a hajtás. A terepen a vadászat vezetője mindenkinek kijelöli a helyét, s végzetes lehet egy meglőtt vaddisznó után menni, mert a rossz látási viszonyok között, a sötétben botorkáló ember belekerülhet társa lővonalába.

Eredményes vadászhölgyek

Évente százan jelentkeznek Hevesben vadászvizsgára, s 80 százalékuk sikeresen veszi is az akadályt. A megyénkben tevékenykedő 126 hivatásos vadász mellett összesen mintegy 2700 vadászjegyet váltott sportvadásszal lehet számolni. Nő a hölgypuskások kicsiny (83 fő), de annál lelkesebb csapata is. Saját szervezetük, a Heves Megyei Diana Vadászhölgy Klub eredményei is ezt bizonyítják. Az okok között találni családi indíttatást, mikor az apa, a férj miatt kap kedvet ehhez az időtöltéshez az érintett, mások a társaság vagy a természet szeretete miatt, vagy vagányságból választják a vadászatot.

Forrás: Heol