Kárpátalján január 31-én véget ért a 2009 – 2010-es évi vadászidény, ám a vadászok ezután sem dőlhetnek hátra otthon a karosszékben: gondoskodniuk kell az állatok etetéséről és résen kell lenniük a vadállományt megtizedelő orvvadászok elleni küzdelemben. Illés Károlyt, a Szürtei Vadásztársaság elnökét, a helyi községi tanács KMKSZ-es képviselőjét a társaság bemutatására és a vadászidény értékelésére kértük.
– Az önálló Szürtei Vadásztársaság 2000-ben jött létre, miután kivált a Kárpátaljai Megyei Halász- és Vadász Társaságból (UTMR). Mindig is szerettünk volna gazdái lenni a területünknek, mert az UTMR nem a vadat, hanem a vadászokat szaporította: csak Szürtében 200 olyan vadász volt bejegyezve, akik a környező falvakban és városokban éltek. Ezek a vadászatokon háttérbe szorították a helyi vadászokat, kilőttek előlünk mindent. A kiválásért folytatott harcban nagy segítséget nyújtott Puskár Árpád polgármester, aki kiállt a helyi vadászok mellett. Társulatunkban 34 vadász van, akik túlnyomórészt helybeliek. A több mint háromezer hektárnyi vadászterületünkön főleg szárnyasok és apró vadak élnek: fácán, fogoly, nyúl, róka. A vaddisznók és az őzek inkább csak vándorló vadként jelennek meg a területünkön.
– Milyen évet zártak a szürtei vadászok?
– Az idényt augusztus 15-én kezdtük és január 10-én fejeztük be – ekkor ért véget a nyulak kilövése. Nem panaszkodhatunk a vadállományra: akinek kedve van vadászni és a szerencse sem kerüli el, nem távozik üres hátizsákkal! Fácánból különösen sok volt idén. A szabályok szerint ennek a vadnak csak 30 százalékát lehet kilőni, mi igyekeztünk ennek eleget tenni, csak a kakasokat lőttük ki. A nyúlállomány valamivel kevesebb volt a korábbinál, ami részben azzal magyarázható, hogy csökkent a tengerivel beültetett terület, amely kiváló búvóhelyet jelent a nyulak számára. A csökkenés ellenére továbbra is elegendő tapsifüles akad puskavégre. A fogolyállományt a gyakori tarlótüzek tizedelik meg, ezért igyekszünk fokozottan óvni ezt a madárfajt.
– Mik a "puskás emberek" teendői a vadászidényt követően?
– A vadásznak nemcsak a ravaszt kell meghúznia, hanem gondoznia is kell a vadat, különben nem lesz mit elejtenie. Télen különös figyelmet fordítunk a vadállomány etetésére, e célból évente bevetnek 2 hektárnyi területet tengerivel. A területünkön elhelyezett 18 etetőt mindennap tengerivel töltjük fel, a fácánfiókákat és a nyúlfiakat pedig táppal etetjük. Odafigyelünk arra is, hogy a rókák és a sasok ne tegyenek nagy kárt az állományban. Amikor az állatok megjelennek az etetőknél, ők is ott ólálkodnak. Miután a rókakilövés időszaka már véget ért, egyik minaji barátom kotorékkutyái vannak segítségünkre a kártevők elleni harcban – bejárják a rókák kotorékait és elűzik a területről a ravaszdit.
– Mit várnak a szürtei vadászok az augusztusban kezdődő következő vadászidénytől?
– A fácánnal nem lesz gond, viszont a tarlóégetés továbbra is veszélyeztetni fogja a fogoly- és a nyúlállományt, jelentősen visszaveti a hatékony vadgazdálkodást. A nyúlállomány valószínűleg a múlt évi szinten marad, de reméljük, előbb vagy utóbb az eddiginél nagyobb számban fog megjelenni vadászterületünkön.
Forrás: Kárpátaljalap