A gazdasági válság a vadgazdálkodást is érintette: az elmúlt évek hasonló időszakához képest kevesebb külföldi vadász látogatott Erdélybe. A szakemberek szerint azonban a vadászturizmus az idegenforgalom fellendítésének fontos tényezőjévé válhat a régióban. Éppen ezért a Székelyföldön egységes stratégiát kívánnak kidolgozni a térség vadgazdálkodási értékeinek kiaknázása érdekében. Szatmár megyébe egyre kevesebb nyugati vadász érkezik, a háromszéki erdőkben is kevesebb külföldi vadászik.

Kevesebb a vendég Szatmár megyében

Gheorghe Ghiran, a Szatmár megyei vadászok és sporthorgászok egyesületének (AJVPS) ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi időben egyre kevesebb nyugati vadász érkezik Szatmár megyébe. „Azért van kevesebb érdeklődő, mert a hatályos törvények értelmében Romániában két héttel lerövidült az erdei szalonka vadászidénye. Leginkább erre a 250–300 grammos, kistestû, hosszú csőrû szárnyasra vadásznak a hozzánk érkező olasz és spanyol vadászok. A szabálymódosítással elvesztettünk néhány értékes klienst, nem utolsósorban az engedélyek kibocsátása után kapott pénzöszszeg is csökkent” – részletezte a vadásztársaság vezetője. Az egyesület adatai alapján idén mindössze két olasz csoport váltott ki engedélyt a határ menti megyében, ám nagyvadra senki sem lőtt. Ghiran ismertetése szerint március elsejétől valamennyi vadra tilalmat ír elő a hatályos jogszabály, így legközelebb csak májusban lehet vadászni, akkor kezdődik a szarvashajtás. „A vadászati törvény értelmében február végéig lehetett fácánt lőni, a vadnyúl kilövésére viszont már januártól nem bocsátunk ki engedélyt” – fogalmazott a szakértő.

A felmérések szerint a maximálisan kilőhető vaddisznókvótát megközelítőleg 80 százalékban teljesítették Szatmárban, amely szám jelentősen meghaladja az előző két évben mért mutatókat, hiszen akkor valamivel több mint 60 százalékot jelentettek az idény végén. Egyébként a vadállomány felmérését a partiumi megyében 30 fős szakértői csoport végzi. Az általuk megvizsgált 100 hektáros területen mért eredményekhez viszonyítják az összes vadászható terület állatpopulációját. „Az itt mért adatokat elemezzük, összesítjük és a fővárosi központi hivatalnak továbbítjuk, ahol az adatok alapján eldöntik, maximálisan hány vadat lőhetünk ki a jövő szezonban” – részletezte a vadászszövetség vezetője. Szatmárban jelenleg egy nagyobb, megyei vadásztársaság mûködik, valamint több, kisebb magántársaság van bejegyezve. A társaságok ezekben a hetekben licitálhatnak a vadászterületek bérleti jogáért. Emellett olyan magántársaság is található a környéken, amely saját területtel rendelkezik.

Elszaporodtak a medvék Háromszéken

A vadászat továbbra is népszerûnek számít Háromszéken. László Béla, a megyei halász-vadász egyesület elnöke szerint. Az idei vadászidényre húsz medve kilövésére kaptak engedélyt, ebből 19-et már elejtettek a vadászok. László Béla szerint a medvék rengeteg kárt tettek az utóbbi időben, ez indokolná számuk csökkentését. Szerinte más vadak esetében a kilövési kvóta méltányosan van megállapítva, a medvéből viszont többet is engedélyezhetnének. „A vadakat élelmezni kell, a hajtást rendesen meg kell szervezni, ismerni kell a terepet, az állatokat és akkor jönnek a vadászok, külföldről is” – magyarázta az egyesület elnöke. Mint mondta, tavaly szeptembertől az egyesület 290 ezer lejt költött a vadállatok etetésére, ám ez a költség egyetlen sikeres vadászattal megtérül. Mint mondta, egy külföldi vadász 5–7 ezer eurót fizet egy szép medvetrófeáért. A helyieknek egyelőre drága mulatság a vadászat, hiszen meg kell vásárolni a fegyvert, ki kell váltani az engedélyt, meg kell fizetni a vadászterületek bérét. Ennek ellenére folyamatosan jelentkeznek újoncok. A háromszéki erdőkben szintén vadásznak külföldiek, igaz, kevesebben, mint korábban a vendégeket a terepet jól ismerő helyiek kísérik el. Többségük már érkezéskor elmondja, mennyi pénzt szán erre a szórakozásra, különben megtörténhet, hogy a hajtók olyan vadat hajtanak fel, melynek elejtése túl sok pénzbe kerül. A helyi szakemberek szerint a vadászok nemzetiségük alapján is megkülönböztethetők: az olaszokban nincs erkölcsi érzék, mindent lelőnek, ami mozog, a németek és angolok nagyon fegyelmezettek, a spanyolok pedig barátságosak, tréfálkoznak és rendszerint ők a legeredményesebbek.

Bihar megyében vaddisznókra vadásznak

Az idei kilövési kvótát Bihar megyében 90–95 százalék arányban teljesítették – tájékoztatta a Krónikát a megyei Erdőgazdálkodási és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) illetékese. A május 15-én kezdődő új idényre már elkezdték felmérni az állatállományt, a kimutatás három hét múlva készül el. A felügyelőség szerint sem tavaly, sem más években nem fordult elő, hogy többet vadásztak volna le a kelleténél. A Bihar megyei erdőkben 1449 szarvas közül 108 levadászására adott engedélyt a felügyelőség, 6489 őzből pedig 646-ra. A megye egyik legnépszerûbb állata a vadászok számára a vaddisznó, amelynek állománya jelentősen növekedett az elmúlt évekhez képest.

Hargita megye: vadásznapokat szerveznek

A vadgazdálkodás komoly értéket képvisel, így a megyei turizmus fejlesztésének fontos tényezőjévé válhat – mondta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azon a találkozón, amelyet Kovászna, Maros és Hargita megye vadásztársaságainak vezetőivel tartottak. A Hargita megyei tanács kezdeményezte találkozón egy Kovászna, Maros és Hargita megyét átfogó székelyföldi vadászünnep megszervezésére is döntés született. A Kászonaltízben augusztus 20–22-re tervezett esemény a vadgazdálkodásban jártas szakemberek konferenciáján kívül trófeakiállítással, ökomenikus istentisztelettel, vadászkutya-bemutatókkal, vadászfelszerelések vásárával, az újonnan levizsgázott vadászok felavatásával, vadászat témájú irodalmi vásárral és kiállításokkal várná az érdeklődőket. A találkozón a szervezési kérdések mellett a vadásztársaságok vezetői megbeszélték a vadgazdálkodás mindennapi tevékenységéből adódó problémákat is. Borboly Csaba bejelentette, meghívására március 11-én Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter a megyeszékhelyre látogat, akkor a vadásztársaságok vezetőinek személyesen is alkalmuk adódik elmondani a problémáikat. Borboly megígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek az olyan régi problémák, mint a vadkárok rendezése, az erdők csendjét és az állatok nyugalmát megzavaró motorosok, valamint a számtalan kóbor- és juhászkutya, amely a vadállományt elûzi természetes élőhelyéről.

Kemény bürökrácia várja a külföldieket

A külföldi bérvadászok kizárólag vadászati engedély kiváltása révén hódolhatnak szenvedélyüknek Romániában. A törvény szerint hivatalos levélben jelezniük kell az adott térséghez tartozó legközelebbi vadásztársaságnak – amely egyébként a terület vadállományát is kezeli – hány fős csoportban érkeznek, minden vadászt név, személyi igazolványszám és pontos lakcím szerint felsorolva. A külföldieknek a személyi adatok mellett arról is kell nyilatkozniuk, hogy milyen fegyvernemet használnak, feltûntetve annak pontos sorozatszámát, és a használt töltényfajtát, valamint azt, hogy a csoport melyik határátkelőn, és mikor érkezik az országba, illetve hogy hány napot tölt Romániában vadászat céljából. Nem utolsósorban azt is közölniük kell, milyen vadra kívánnak lőni. Az érkezést követően a külföldi vadászoknak ki kell fizetniük a vadászat megszervezésének díját, valamint az esemény után az elejtett vadak ellenértékét darabonként kell megtéríteniük. A vadászat teljes időtartama alatt a helyi viszonyokat jól ismerő hazai vadász felügyeli a külföldiek ténykedéseit. Természetesen nekik is csak vadászidényben szabad lövöldözniük, és csak az akkor éppen vadászható állatokat ejthetik el, előre megállapított mennyiségben. Ezt az eljárást, valamint a vadállatok darabonkénti árát külön rendelet szabályozza. A külföldiek csakis euróban fizethetnek az elejtett vadakért, és mindenről hivatalos jegyzőkönyv és számla készül. Egy fejlett, 5-6 mázsás őzbak kilövése például 2900 euróba kerül jelenleg. Egy külföldi vadászcsoport csupán 2 őzet ejthet el egy vadászat alkalmával, ám vadkacsából akár 500 darabot is kilőhetnek. A fácánhajtás megszervezése egy napra 25 euróba kerül, és minden elejtett darabért 8 eurót kell fizetnie a külföldi vadásznak.

Forrás: Krónika.ro