Tiltakoznak az állatvédők. Ezekben a napokban rendezik a 17. FeHoVa - Fegyver, horgászat, vadászat elnevezésű nemzetközi kiállítást a Hungexpo Budapesti Vásárközpontjában. A rendezvény egyik figyelemkeltő eseménye volt, az a két, golyóálló mellénybe öltöztetett vadmalac, amelyeket az állatvédelmi ombudsman mutatott be a nagyszínpadon - nem ok nélkül. Természetesen nem egy újabb, gyermekeknek szóló akciófilm két főszereplői az állatok, a demonstráció célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a vadászati törvény végrehajtásáról szóló minisztériumi rendelet közelmúltbeli módosítására, amely a jövőben lehetővé teszi a korlátozás nélküli vaddisznóvadászatot, aminek következményeképpen időnként vemhes vagy malacait terelgető anyakocák is puskavégre kerülhetnek.

Ezúttal két tenyésztett példányt ajánlott az egybegyűltek figyelmébe Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman, a Fehérkereszt Állatvédelmi Liga munkatársa, demonstrálva, hogy akár két kis pártfogoltja is lehetne elárvult jószág. A malacok láthatóan jól viselték a népszerűséget, különösen a cumiztatást és az azt követő vakargatást, amelyből a kiállítás fővédnöke, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is kivette a részét.

Mint Czerny doktor elmondta, szervezetüket a kezdetektől foglalkoztatják a vadászjogi, vadászati kultúrával kapcsolatos kérdések. A kóbor kutyák vadászok általi kilövésének ügyében már eddig is felemelték szavukat, kérve a hivatásos vadászokat, lehetőség szerint fegyverhasználat előtt/helyett próbálják megállapítani a kutyák azonosíthatóságát.

Célkeresztben a vaddisznók

A vaddisznóvadászat korlátozásának feloldása ügyében vidéki vadásztársaságok fordultak hozzájuk segítségért, mivel maguk sem értenek egyet azzal, hogy január közepe óta nem számít orvvadászatnak és állatkínzásnak a vemhes és/vagy malacait terelgető kocák kilövése. A hivatásos vadászok különösen a nyári időszakban már a tiltás föloldása előtt is gyakran találkoztak árván maradt vadmalacokkal, megsebzett kocákkal, ami a vadászat íratlan törvényei szerint etikátlan tevékenység, amit leginkább az orvvadászok gyakorolnak. A módosított szabályozás a jövőben még súlykorlátozást sem állapít meg a vaddisznók kilövése kapcsán.

Az állatvédő tájékoztatta a STOP-ot, hogy éppen a most zajló konferencián ülnek tárgyalóasztalhoz az Országos Magyar Vadászkamara vezetőivel, hogy a kamarán belül létrehozzanak egy Állatvédelmi Szakbizottságot - többek között - a fent említett és hasonló visszaélések megelőzése érdekében. Czerny Róbert solymászként maga is tagja a kamarának, így az állatvédelmi szempontok alapján belülről tudna hatni a szervezet működésére.

Az ombudsman a kóborkutya-kilövések szabályozása mellett elsősorban a leplezett állatviadalnak tartott rókakotorékozás és a vércsapa-vizsga betiltását, valamint a sólymok és egyéb "élő vadászfegyverek" kizárólagos magántulajdonként történő elismertetése mellett szállna síkra. Utóbbi a madarak mellett a solymászok érdekeit is védené, hisz a tulajdonosok a bürokratikus minisztériumi procedúra mellőzésével közvetlenül pályázhatnának jelentős összegű brüsszeli, madárvédelemre fordítandó támogatásokra.

Vadászok két tűz között

A Vadászkamara képviseletében Gagyi István, Vas megyei területi elnök egyetért az állatvédőkkel abban, hogy etikátlan az anyakocák kilövése, és biztosított arról, hogy az igazi vadászközösség kiközösíti az arra vetemedőket. Ugyanakkor beszámolt a közel 70 százalékban vaddisznók által okozott túráskárokról is, amelyek miatt örökös küzdelemben állnak a földtulajdonosokkal. "Egyik oldalról az állatvédők, másikról a gazdálkodók támadnak bennünket" - panaszolja a két tűz közé került vadász. Hozzáteszi, a vaddisznók pluszkilövéses szabad vadászata csak bizonyos országrészekben indokolt, Vas megyében például nem. "Higgye el, nem gyilkosok a vadászok, sok mindenben egyetértünk az állatvédőkkel. Áprilisban országos erdei szemétszedő akciót szervezünk" - zárja mondandóját Gagyi István.

Mindezt azzal egészíti ki Szilágyi István, a Fehérkereszt kuratóriumának tagja, hogy Magyarországon ma 1400 vadásztársaság működik, mintegy 10 ezer a hivatásos szakmai vadászok száma, 50 ezer a kocavadász és ehhez jön még évente körülbelül 30 ezer külföldi puskás. Az állatvédőknek a rossz vadászati törvény mellett leginkább az utóbbi két csoport képviselőivel és az orvvadászokkal van gondjuk, hisz "nehéz felvenni a harcot egy több tízmilliárdos üzlet érdekeltjeivel".

A szakmai vadászokkal viszont jó az együttműködésük, hisz az állatvédők is elismerik, hogy a biodiverzitás szinten tartásához szükség van a populációt szabályozó állományritkításokra, a sérült, beteg állatok kilövésére. A két oldalnak együttesen kell küzdenie az állatok védelmében.

Forrás: Stop