Új igazgató lesz Letenyén, ahol Illés György addigi erdőművelési ágazatvezető tölti be a vezetői tisztet. Az újonnan ki nevezettekkel beszélgettünk.
- Számított e fejleményre? - kérdeztük elsőnek Keszi Lászlót.
– Az igazgatóság döntését megelőzően vezérigazgató úr megkeresett, és elképzeléseit vázolva megkérdezte, hogy elvállalnám-e a termelési igazgatói beosztást. Mivel egyetértek azzal a vélekedéssel, hogy az erdész szakma csúcsa az erdészetigazgatói munkakör, ezért néhány nap gondolkodási időt kértem, s csak később mondtam igent a vezérigazgatói felkérésre, vagyis az igazgatóság döntése nem ért váratlanul. Vonzott a feladat nagysága, a kihívás, és bár nem féltem a megmérettetéstől,
ugyanakkor volt bennem némi aggódás, hogy vajon hogyan sikerül tovább folytatnom azt a munkát, amelynek a színvonala mögött elődöm csaknem 20 éves vezetői tapasztalata állt. Természetesen megkérdeztem Horváth urat is, akinek a véleménye hozzásegített, vezérigazgató úr
bizalma pedig erőt adott a döntésemhez.
- Úgy tudjuk, hogy új beosztásának és az évnek első munkanapjait ismerkedő körutazással akarta tölteni. Ez miért nem sikerült, és kikkel szeretett volna találkozni?
- Az előző gazdasági év zárása és az új év indítása rendkívül sok napi feladattal jár. A termelés lehetőségének biztosítása, a termékek piacra juttatásának megszervezése akkor is kitölti a napokat, ha nem új erdőtörvényhez alkalmazkodva, és nem a gazdasági válság hatásaival küzdve kell dolgozni, úgy hogy az ismerkedést egyelőre el kellett halasztani.
Szerencsére, az erdészetigazgatókkal elég régóta dolgozunk együtt, a műszaki vezető kollégákat - a legfiatalabbak kivételével - szintén ismerem, s a legtöbb erdésszel is találkoztam már különböző szakmai rendezvényeken. Az első harmadév feladatait meghatározó megbeszéléseken túl vagyunk, ekkor meglátogattunk minden erdészetet, de „ismerkedő körutazásra" talán tavasztól sikerül sort keríteni, amikoris a másik négy erdészet területeit szeretném megismerni.
- Munkássága idején, menynyi időt töltött Lentiben, esetleg megfordult máshol is, milyen beosztásokban?
- Lentiben először 5, majd 16 évet töltöttem. 1979-ben a Csömödéri Vasút- és Fafeldolgozási Üzemben fagyártmány-termelési műszaki vezetőként dolgoztam, majd a Lenti Fafeldolgozó Üzem következett 1985-90-ig. Itt is a fafeldolgozás irányítása volt a feladatom. 1990. január
1-jétől vettem át Horváth Ferenc úrtól a Zalabaksai Erdészet irányítását, ahol 4 szép évet töltöttem, majd 1994. január 1-jétől kerültem a Lenti Erdészet élére, ahol szintén Horváth Ferenc úr volt az elődöm.
- Bizonyára jól ismeri a lenti környéki erdőket. Ezután többre lesz szükség, az Ön számára kitárul a határ, az eddiginél is nagyobb lesz a felelőssége, a zrt. egészének a termelését kell irányítania. Nem tartja ezt nagy tehernek?
– Érzem a felelősség súlyát, egyelőre egy kissé nyomaszt is - bár azt gondolom, ez talán természetes -, de tehernek nem nevezném. Valóban kitárul a határ, és a Zalaerdő egészét meg kell ismernem, de nem úgy, nem olyan mélységig, mint ahogy a Lenti Erdészetet sikerült az elmúlt 16 évben. Véleményem szerint ez a munkakör nem azt jelenti, mintha egy 56 ezer hektáros erdészet termelését kellene irányítani. Nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel eredményt elérni, sokkal többet kell bízni a
munkatársakra, alapozni a szakértelmükre, a tenni akarásukra.
- Pályafutása során megismerhette a kollektívát. Mint segítőkre, kikre számít leginkább?
- Valóban, mint már említettem, a legtöbb kollégát ismerem. Még talán azt is sejtem, hogy kitől milyen hozzáállást, milyen teljesítményt várhatok. A „segítőket" nem szeretném nevesíteni, mert bár természetesen az erdőgazdálkodási osztályvezető, a kereskedelmi irodavezető, a pályázati menedzser, vagy az erdészetigazgatók munkája közvetlenebbül érint, úgy gondolom, hogy mindenki, aki a részvénytársaság érdekében tevékenykedik, a saját munkaterületén lelkiismeretesen elvégzi a feladatait, az az én munkámat is segíti.
Vagyis, gyakorlatilag mindenkire számítok.
- Netán bizonyos változtatást is elképzelhetőnek tart a termelésben?
- Véleményem szerint semmit, ami működik, nem szabad megváltoztatni, csak magáért a változtatásért. Úgy gondolom azonban, hogy az élet fog hozni olyan változásokat, amelyek válaszlépésekre kényszeríthetik a gazdálkodókat, így mi is változtatni leszünk kénytelenek.
A gazdasági élet válsága természetesen a Zalaerdőt sem hagyta érintetlenül, tehát már emiatt is körvonalazódni látszik bizonyos változtatások szükségessége.
- Nem lesz nehéz megismerni a hazai és külföldi partnereket?
- Ettől nem tartok, hisz sok partnerrel voltam kapcsolatban már mint erdészetigazgató is, bár a kapcsolat természetesen más jellegű volt.
Az erdészet Olga-majori vadászháza sok kereskedelmi tárgyalásnak adott otthont, és ezeken, mint házigazda részt vehettem, így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a partnerek jelentős részével találkozhattam.
- Valószínű, hogy költöznie kell. A család hogyan fogadja a nem kis hercehurcával járó eseményt?
- Eddig a munkahelyváltozások miatt már négyszer költöztünk, úgy hogy meg is szokhattuk volna, de most egy kicsit más a helyzet. Mivel ez a munkakör 60 km távolságból nem, vagy csak nagyon nehezen lenne ellátható, ezért ismét költözünk, de nem adjuk fel a lenti lakásunkat sem.
Ma még úgy gondolom, hogy a szabad hétvégéket Lentiben fogjuk tölteni, hisz a ház, a kert a barátok, az elmúlt 16 év ideköt, de természetesen a jövőt nem láthatom. Bízom abban, hogy az új környezetben is jól érezzük magunkat.
- Szerencsés embernek mondhatja magát. Született letenyeiként azt lehet mondani, hogy nemcsak munkatársait, ezután beosztottjait ismeri, hanem némi túlzással állítható, hogy szinte minden fának jó ismerője, hiszen a vágásérett fákat termeltette le, majd erdőrészek jöttek létre eddigi tevékenysége idején.
- Valóban így van. 20 évig dolgoztam az erdészetnél erdőművelési műszaki vezetőként, majd ágazatvezetőként. Nem számoltam össze pontosan, de több mint 1300 hektár erdő felújítását irányítottam eddig. A 40-45 év alatti erdők mindegyikével kapcsolatba kerültem, hiszen legalább egy tisztítást el kellett végeztetnem bennük.
- Szerencsés azért is, mert városa egyik jeles cégének első számú vezetője lett. Ez is segítheti felelősségteljes munkáját. Mint ahogy az is, hogy eddigi helyére ugyancsak letenyei szakember került.
- A helyismeret kétségkívül előnyt jelent, és megkönnyíti munkánkat. A város cégeivel jó az erdészet kapcsolata, remélhetőleg így lesz ez a városvezetéssel is.
- Igazgatóként mivel tölti első heteit, hónapjait. Egyáltalán jelentett ez valami újdonságot?
- A szokásos napi teendőkön kívül elsősorban két dologgal foglalkoztam januárban: erdőműveléssel és vadászattal. Le kellett zárnom a 2009. év erdőművelési részét, decemberben a kisebb mértékű karácsonyfa-termelés, erdősítés és tisztítás mellett jelentős mennyiségű befejezetlen ápolást végeztünk, amely feladatok adminisztrálása, év végéről lévén szó, az erdőfelújítás költségfelhasználásának minél pontosabb beállítása miatt jóval nagyobb odafigyelést igényel, mint egy szokásos hó végi zárás, ezért viszonylag sok időt fordítottam rá.
Egy másik idényjellegű, időigényes feladatot a vaddisznóhajtások adtak, amelyekben ugyan korábban is rendszeresen részt vettem, azonban a januári öt hajtásnap előkészítése és megszervezése már jelentett némi újdonságot, de erre fel voltam készülve, és kollégáimtól is megkaptam a maximális segítséget.
- Milyen erdőket vehetett át elődjétől?
- Olyanokat, amilyeneket munkatársainkkal együtt éveken keresztül közösen alakítottunk vagy hoztunk létre. Nincs okunk szégyenkezni, erdősítéseink és fiatalosaink jó minőségűek, a lucosok kivételével megfelelő egészségi állapotúak. Erdősítési hátralék vagy visszaléptetés
több mint egy évtizede nem fordult elő, az erdei vadkár kezelhető. Középkorú és idősebb erdeink a gyérítések nyomán folyamatosan kedvezőbb fafajösszetételűvé váltak. Minden évben sokat fordítottunk útjaink karbantartására, ennek eredményeképpen feltáró hálózatunk az erdészet területének nagy részén megfelelő állapotú, kisebb-nagyobb javításokkal szállításra alkalmas.
Épületfelújítások terén egy tervszerű folyamat végére értünk. Minden fontos épületünk megújult az elmúlt években, kívülről vagy belülről, igazán látványos dolog a közeljövőre nem maradt.
- Vezetése alatt milyen változásokat tervez, hogy fennmaradjon, bővüljön az értékes faállomány, az erdeikben élő vadállomány. Javítható-e, ha igen, hogyan a vadászat eredményessége?
- Változtatásokat egyelőre nem tervezek, a körülmények biztosan hoznak magukkal néhányat. Örülnék, ha a jelenlegi szakmai színvonalat meg tudnám tartani az erdészetnél.
A vadászat eredményességén mindenképpen javítani kell. Letenyén szoros költséggazdálkodás folyt, költségcsökkentésre kevés esélyt látok, inkább az árbevétel növelése által javítható az eredmény. Több vaddisznóhajtást és őzbakvadászatot nem célszerű vállalni, szarvasbikára, tarvadra és egyéni vaddisznóvadászatra viszont a tavalyinál több vendéget tudnánk fogadni.
- Munkája nagy felelőséggel jár. Érez magában annyi erőt, hogy a gazdálkodást, elődei példáját követve, jelesül végrehajtja munkatársaival.
- Természetesen, különben nem mertem volna elvállalni a feladatot.
Forrás: Zalaerdő