Az állatvédőkkel szót lehet érteni, csak a sötétzöldekkel nem.
Amit a vadászkutyák, de főként a magyar vizsla tartásáról, tenyésztéséről,   idomításáról Pomázi Ágoston nem tud, azt nem is érdemes. Egyéb, funkciója mellett a megyei vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. - Létezik a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a különböző fajtaszakosztályokkal. A vadászkamarán belül mi szükség van kynológiai bizottságra?
- Ez még a vadászati védegylet, illetve a Mavosz korába nyúlik vissza. Akkor alakult a kynológiai bizottság, majd a kamara átvette. Főként szaktanácsadással szolgálunk a vezetőségnek. Eltér a többitől, hogy a tagjait nem választják, hanem felkérik.
- Nem mindegy?
- Óriási előnye, hogy együtt tudunk dolgozni. Nincs az, hogy haragszunk egymásra, de ha már odaválasztották, akkor muszáj együttműködni.
- Miben?
- Célul tűztük ki a vadászati kultúra és hagyomány ápolását. Ennek jegyében tartunk bemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat. Akár a megye határain kívül is, hiszen együttműködünk a Vadászati Kulturális
Egyesülettel. Országszerte vadásznapokon veszünk részt a kutyákkal. Ott próbáljuk meg népszerűsíteni elsősorban a magyar fajta kutyákat.
- Amikhez Önnek, ha leszámítjuk a legalább 30 éves tenyésztői múltját, a vadászkutyák kiképzéséről írt könyvét, vajmi kevés köze van!
– Hát, igen. Amúgy semmi közöm hozzájuk.
- Hiányolom a kifejezetten vadászkutyáknak kiírt versenyeket.
- A hagyományápolás részeként idén felélesztjük a Polgár Kálmán emlékversenyt. Erre már történt Somogyban kísérlet 1974-ben Perényi Miklós kezdeményezésére, de politikai okok miatt ez nem aratott túl nagy sikert. Polgár Kálmán királyi kaposvári főügyészként még versenynévadóként sem volt szalonképes.
- Jó vadászvérvonalú kutyákból csináltak hobbikutyát. Az idejét nem tudom, hogy mikor láttam vadászaton dolgozó ír szettert.
- Talán ha három van az országban. Annyira a szépségre mentek rá a tenyésztők, hogy az egyébként vízivadász-kutya, elfordul, ha vadat lát. Ez a magyar vizslánál is kezdett jelentkezni.
- A neves tenyésztők általában a legjobb kutyáikat külföldre adják el. Az itthon maradók egy része házikedvencként éldegél, és nagyon kevésből lesz igazi vadászkutya.
- Ezért ilyen heterogén a magyar vizsla-állomány. Egy külföldi tenyésztő mindig a leggyengébbet mutató kölyköt adja el idegen országba. Nálunk fordítva működik, tőlünk a legjobbakat viszik el. A legnagyobb probléma, hogy nem a vadászok kezében van a tenyésztés irányítása. A magyar vizsla farkát is abból a megfontolásból nem kurtítják, hogy hátha jön egy külföldivevő, és akkor nem viszi el.
- Meg azért, mert tiltja az állatvédelmi törvény.
- Nem tiltja! Azt mondja, hogy amelyiknek a fajtajellege ilyen és a tenyésztés indokolt, ott lehet. Így a vizsláknál is. A gyakorlatban használt kutyáknál óriási hátrányt szenved egy vágatlan farkú kutya. A vizslának a farka vége, úgy csapódik, mint egy ostor. Sokkal hamarabb sérül, vérzik. Eljutottunk odáig, hogy engedélyezték a farok kurtítást, megértették, hogy ez nem hobbi, hanem állatvédelem.       
- Az állatvédők a kotorékversenyek ellen is tiltakoztak.
- Pillanatnyilag illegális a kotorékozás. A törvény azt mondja, hogy a kutya eszköze a vadászatnak, de csak a vad felkutatására és jelzésére használható, de nem foghatja meg. Hosszas vita után eljutottunk a rendelet módosításáig, bekerül ez a passzus, innentől kezdve az agarászatot sem ellenzik. A normális állatvédőkkel szót lehet érteni, csak a sötétzöldekkel nem.
- Egyes vadászok szerint a vizsla a kutyák csúcsa.
- A magyar vizslát nem véletlenül a Kárpát-medencében tenyésztették ki. Ő a magyar ember kutyája, az ő mentalitását viszi tovább kutya  formájában. Hihetetlenül jó az alkalmazkodóképessége, a gazdának akar
megfelelni, neki akar örömet szerezni. Ez jó néhány fajtáról, mint a német vizsla vagy pointer nem, mondható el, mert konokok, makacsok, próbálják a saját akaratukat érvényesíteni. A vizsla soha nem akarja a fal-
kavezér szerepét átvenni.
- Milyen jövője van a magyar vizslának?
- Nő az igény a származási lap iránt. Nem kell szépségkiállítás, csak tenyészszemle, mások az elvárások, a szempontok. A meghívott bírókkal egyeztetni lehet a tenyésztési programot. Most próbáljuk meghonosítani
az utódellenőrzést.
- Hány kutyája van?
- Most csak nyolc és a szukák kezdenek kiöregedni. Dilemmában is vagyok, hogy milyen vérvonalból hozzak, annak ellenére, hogy van rálátásom a honi tenyészetekre.
- Önt szinte senki nem hívja Ágostonnak. Mindenkinek Guszti. Ez a védjegye?
- Az Ágostonra szinte nem is hallgatok. Még a hivatalos helyeken is Gusztiznak. F. Szarka Ágnes

Pomázi Ágoston
1946-ban született Rákosligeten.
1965-ben tett szert az első kutyájára.
1971-óta foglalkozik vadászattal, vadgazdálkodással Vadgazdamérnök és természetvédelmi szakmérnök képesítését Sopronban szerezte.
1990-től egyéni vállalkozóként vadgazdálkodás-oktatással foglalkozik.
2000-ben költözött Lullára.
2006-ban jelent meg a Nemzeti kincsünk a magyar vizsla című hiánypótló könyve.
Két gyermeke és három unokája van.

Forrás: Somogyi Hírlap