Az emberek érzékenyebbek ezekre az esetekre, ezért egyre többen jelzik a hatóságoknak.
Másfél évi börtönre ítélt a bíróság állatkínzás miatt egy nagybajomi fiatalembert, aki hurokkal ejtett el két gímszarvast Nagybajom közelében. A vádlott fiatalkorú barátjával ment ki az erdőbe, és több hurkot is elhelyezett. Másnap találtak is a hurkokban egy 200 ezer forint értékű, vemhes gímszarvastehenet és egy 100 ezer forint értékű gímszarvasborjút. A szerencsétlen állatok órákig szenvedhettek, mire kimúltak. A fiatalok szóltak az apjuknak, így négyen próbálták elvinni a zsákmányt, de a rendőrök elfogták őket.
A tárgyaláson a vádlottak állították: csak találták az elhullott vadakat, semmi közük az elejtésükhöz. Azt, hogy a vadtetemeket nem lehet elvinni, nem gondolták. A bizonyítékok azonban mást mondtak. A fiatalembert, aki a hurkokat kirakta, állatkínzás miatt másfél évi börtönre ítélte a bíróság. Apja lopás miatt felfüggesztett büntetést kapott. A fiatalkorút, aki szintén a csapattal tartott, próbára bocsátották. Apjára viszont, aki segédkezett a zsákmány ellopásában, de ezt felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el, egy évi letöltendő börtönbüntetést róttak ki. Az ítélet nem jogerős.

Négyszeresére emelkedett néhány év alatt a bíróság elé kerülő állatkínzással kapcsolatos ügyek száma Somogyban: míg
2006-2007-ben négy, illetve három esetben mondtak ítéletet, 2008-ban már 16 vádlott felelt állatkínzás miatt. Tavaly az első hat hónapban hat ilyen esetet tárgyaltak Somogyban. Vadócz Attila, a megyei bíróság sajtószóvivője elmondta: az elmúlt két és fél évben viszont nem tapasztalják, hogy megsokasodtak volna az állatkínzásos ügyek. Ami változott: nagyobb figyelem övezi ezeket a bűncselekményeket. 2004 óta bűncselekménynek számít az állatkínzás. Érzékenyebbek lettek ezekre az esetekre az emberek, jobban odafigyelnek, és jelzik a hatóságoknak.

Somogyban a leggyakrabban tiltott módszerrel halásznak, vadásznak, s mivel ez az állatoknak bizonyítottan szenvedést okoz, ezzel követ el állatkínzást a tettes. Az állatkínzás önmagában három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A gyakorlat azonban az, hogy alapesetben felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki az elkövetőre. Ilyen volt a közelmúltban nagy port kavart eset, amikor egy gazda csontsovánnyá éheztetett lovát a mocsárba hajtotta. Amikor szerencsétlen állat nem tudott kijönni, a sorsára hagyta. Csak a szerencsének, és segítő szándékú embereknek köszönhető, hogy a ló végül felépült. Nemrég mondott ítéletet a bíróság annak a jákói nőnek az ügyében, aki több száz állatot, köztük vagy ötven kutyát tartott fóliasátor alatt a kánikulában, a pincében, kikötve. Az állatok közül többet leromlott állapotban, betegen találták meg az állatvédők. Az asszony felfüggesztett szabadságvesztést kapott, nem jogerősen.
Akinek már nem ez az első ilyen esete, más bűncselekményt is elkövet, vagy különösen kegyetlen módon, nagy szenvedést okoz az állatnak, nem ússza meg feltételes szabadságvesztéssel. Mint az a belegi fiatalkorú, aki fejszével szabályosan szétverte láncra kötött kutyája koponyáját.

Forrás: Somogyi Hírlap