Elsőnek ejtsünk szót a kedvencemről, az “elektronoptikai eszközről”, amelyet soha eddig nem lehetett egyértelműen értelmezni, és ennek bizony negatív hatása, hogy sok vadásznak, kereskedőnek felesleges kellemetlenséget okozott a hatósági eljárás. Célszerű hát éjjellátó készülék beszerzése, rendelése, behozatala előtt tájékozódni, hogy a kiválasztott eszköz jogilag milyen kategóriába tartozik, mert ellenkező esetben sok és felesleges tortúrának vetjük alá magunkat, akaratlanul is. Sőt, ha netán szabálysértési eljárásba sikerül belecseppenni, akkor annak nyoma marad, és a későbbiekben akkor érint minket negatívan, ha a fegyverünkkel kapcsolatos egyéb ügyet intézünk.

A régi FVM-rendeletben elektronoptikai készüléknek nevezett dolog az optikai eszközök javításával, szakértésével foglakozó személynek azért mást is jelent, mint amit szerettek volna megfogalmazni. Fegyverre helyezhető és gyárilag arra tervezett éjjellátó, elektronoptikai erősítő egységgel (EOK) rendelkező (maradékfényerősítéses) éjszakai irányzék, amely célzójellel, megvilágító egységgel rendelkezik.

Na ugye, hogy én sem tudom megfogalmazni egyértelműen és röviden! Ténylegesen mindenki értette, hogy mit akartak mondani, de abban a fogalmazásban, ha szigorúan vesszük, azért sok minden belefért volna. Mert ugye más az elektronoptikai és más az elektronikus optikai eszköz. Mert már ezt írja az új FVM-rendelet módosítása(79/2004. (V. 4.) FVM-rendelet módosítása 26. § (2)): “Nem minősül elektronikus optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék!”. Kérdem én, akkor eddig annak minősült? Mert akkor velem együtt még jó pár ezren vétettünk, és sajnáljuk, hogy használtunk szálkeresztvilágítással rendelkező céltávcsövet, vagy ne adj isten Aim-Point, Auto-point, stb. irányzékot. Most kell rájönni arra, mindez nem az, ami! Ha pedig tiltott volt, akkor a kereskedelmi egységek mi jogon forgalmazták? Megmondom. Azon a jogon, hogy nem volt tiltott!

Mert ha azt nézzük, hogy mi az elektronoptikai eszköz, akkor az tényleg lehet akár éjjellátó készülék is, de nem tiltott abban az esetben, ha csak első generációs, és kifejezetten nem katonai használatra gyártódott. De ennek vizsgálata a Haditechnikai Intézet feladata, elvileg csak az ottani szkértők jogosultak eldönteni, hogy a használt eszköz ugyan már micsoda! (melléklet a 16/2004. (II. 6.) korm. rendelethez, XV. fejezet, 2. sz. megjegyzés)

Visszatérve az elmélkedésre, tehát az első G készülékek nem voltak és most sem tiltottak abban az esetben, ha kézi éjjellátó készülékről beszélünk, amely ugye lehet mono- vagy binokuláris. De nem lehet gyárilag fegyverre helyezhető szerelékkel és irányzékkal rendelkező készülék! Most kérdezhetnénk, hogy mi van akkor, ha ez utóbbi csak a kézben van, és nincs a fegyverre felhelyezve? Szerintem és a megtörtént rendőrségi és FVM-eseteket figyelembevéve semmi, mert ugye nem történt tettenérés, valamint nem bizonyított az eszköz fegyverrel való használata.

A fegyver- és a vadásztörvény szerint tilos és nem etikus a fegyverre helyezhető éjjellátó készülék használata. Ez rendben is van! A saját megítélésem is az, hogy tényleg nincs sok esélye a vadnak, ha ilyen eszköz segítségével ejtik el. Az már más kérdés, hogy a vadász ezen az eszközön keresztül nagyobb bizonyossággal tudna meggyőződni arról, hogy a célba vett vadfaj az micsoda. Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szokásos bírálatra, kor, ivar, stb. meghatározására nem alkalmas a készülék.

A “téves” megfogalmazás szerint a második variáció, tehát az elektronikus optikai eszköz kategóriájába szakmailag beletartozik sok olyan vadászati eszköz, amelynek van tápegysége, üvege, nagyítóüvege, megvilágító egysége stb.

Az új FVM-módosítás a jogalkotó szerint emígyen szól: “... céltávcsőben a célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.” Tehát ennek használata akkor most már nem “tiltott”, és etikus a használata! De kérdem én, akkor az Easy Dot egység, amely a céltávcső objektívlencséjére helyezhető, külső elektronikus optikai egység, amelynek használati szerepe a szálkereszt utólagos megvilágításának lehetősége, az akkor most micsoda?

Mert nem bent van az optikai egységben, a céltávcsőben, hanem kint! Szabad-e vagy sem? Vagy a Docter Sight II és társai, amelyek nyitott optikai célzóegységek, nem céltávcsövek, nagyítással nem rendelkeznek, vajon elektronikus optikai irányzékok? De a célzás megkönnyítésére szolgáló megvilágított irányzék gyakorlatilag nincs benne, mert csak egy félig fényáteresztő üveglapon jelenik meg maga a célzójel. Mivel nincs a céltávcsőben, akkor ennek használatakor is rezeg a léc?

Ugye milyen nehéz megfogalmazni nekem is, hát még a jogalkotónak, hogy ugyan már mi is az a tiltott vadászati eszköz. De legalább szakmailag kérnék ki az arra illetékes és hozzáértő személy véleményét, mielőtt azt a jogba módosítva beillesztik.

Most jöttek rá, hogy elvileg a szálkeresztvilágítással rendelkező céltávcső használata is tiltott volt! Mert ha nem, akkor miért módosították a rendeletet? (Azt is rosszul!)

Visszatérve az éjjellátó készülékekre, a vadász- és fegyverüzletek többségében kapható és legálisan forgalmazható készülékek tehát igenis használhatók vadászati célból is! Vagy gondolják, hogy az üzletek 80%-a kockáztatja a rendőrhatósági engedélyük bevonását? Persze, hogy nem! Azért akad kirívó hirdetés is, amelyben a cég a tiltott eszköz felszerelését és belövését is vállalja. Na ehhez kell bátorság!

Az első G kereső éjjellátó készülékek vadászati használhatósága jelentős, és maga az eszköz mint “felderítő eszköz” (mert eredetileg azt volt) nagyon praktikus a sportvadásznak és a hivatásos vadásznak egyaránt. Nem kell körbe-körbe lámpázni, mert a készülék segítségével már a cél helyzete, iránya meghatározható. Vadkárelhárításnál is elengedhetetlen a használata, sőt rabsicok elleni felderítő eszköz gyanánt is remek.

Az is igaz, hogy holdfényes, csillagfényes éjszakán egy csúcsminőségű és nagy szürkületi értékkel rendelkező távcső használhatósága vetekszik egy első G készülékével, de azt azért mégsem éri el, ha egy jó teljesítményű infra sugárvető is rásegít a láthatóságra.

Az éjjellátó készülékeknek, a használhatóságukat és működési elvüket tekintve, van egy “gyilkos ellenfelük”, ami nagyfokú károsodást és akár végleges használhatatlanságot is okozhat: a fény! Mert e szerencsétlen készülékek a fény felerősítésének elvén üzemelnek, tehát a haláluk is lehet a sok és nem várt erős, vagy gyenge, de tartós fényforrásba való tekintgetés! Figyelem, az ún. sugárvető, mint az éjjellátó láthatósági tartományába tartozó fényforrás is lehet káros a készülék számára, sőt a visszaverődött fény is! A sugárvetőkből kétfajta létezik, az ún. infra diódával működő és a lézer. Mindkettő abban a fénytartományban üzemel, amelyet “csak” az éjjellátón keresztül láthatunk. A lézer hátránya, hogy nem megfelelő használat esetén károsíthatja az emberi szemet, súlyosabb esetben akár vakságot is okozhat! Az is igaz, hogy teljesítményével és használhatóságával veri az infra sugárvetőket. Egy sugárvető abban az esetben megfelelő, ha legalább 75 mW teljesítményű, és fénye még fókuszálható is.

Az éjjellátó eszközök hátránya még a nehézkes javíttatásuk, mert gyári alkatrész igen nehezen szerezhető be hozzájuk. Garanciális javítás alig lehetséges, mert ki tudja bizonyítani utólag, hogy a képcső vagy az elektronika “halálozását” mi okozta: magától ment tönkre, vagy a nem megfelelő használat okozta a végzetét. Külsérelmi nyom hiánya esetén csak szakértő képes nyilatkozni arról, hogy az eszköz magától romlott el, vagy ebben a kezelője is közrejátszott!

Az eszközre vonatkozó, esetleges további szakmai kérdésekre szívesen válaszolok, természetesen csak azokra, amelyek szakmailag érintenek.

A cikkben szereplő fotók csak illusztrációk!

A vadász optikákkal kapcsolatban szívesen segítek a Vadászmester Magazin optikai fórumában! Kattintson Ide!

Tisztelettel: Tóth Attila László (TAL) Fegyver-optika és infra műszerész, Szaktanácsadó