Haszonállat-e a kutya? Háború az ebtenyésztők között. Politikai színek keverednek a kutyatörzskönyvezés miatt kialakult, normális esetben szakmai szintű vitába.
Több százmillió forint körülfolyik a tánc.

Az állattenyésztési törvény hétfői módosítását nevezhetjük egyszerűen lex MEOE-nak is. A parlamenti vitában az előterjesztők nevében Simicskó István azzal érvelt: a cél, hogy Magyarország 2013 májusában
megrendezhesse a kutya-világkiállítást. A törvényhozók két legyet ütnének egy csapásra.
Rendeznék a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) tizenhárom éve rendezetlen jogi helyzetét, és tárgyalóasztalhoz ültetnék az egymással vitában, sőt inkább harcban álló ebtenyésztőket. A magyar kutyás szervezetek közül éppen a MEOE, tehát a legnagyobb, legnépesebb és legpatinásabb szervezet nem rendelkezik állami elismertséggel, ezért az áprilisban szigorított állatvédelmi törvény szerint nagy pénzbüntetésekre számíthat. Ugyanakkor nemzetközi kapcsolatrendszere miatt az egyetlen, amely világkiállítást rendezhet. A kormány azért állt a lex MEOE mögé, mert úgy ítélte meg: ha a jövő májusi világkiállítás rendezésének jogát a rendszerben meglévő zavarok miatt a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) visszavonja, az ország komoly bevételtől esik el.

A parlamenti vita során a Jobbik azt mondta: a MEOE a kutya-világkiállítás megrendezésével zsarol, miközben semmiféle garanciát és kötelezettséget nem vállal arra, hogy valóban megoldja a viszályt. A párt szerint a szervezetet amúgy is már régen törölni kellett volna, mivel nincs még elfogadott 2010. évi költségvetési beszámolója sem. Az MSZP vezérszónoka, Göndör István azt állította, hogy az előterjesztő kormánypárti képviselőket átverték, mint ahogy ezt velük is tették 2008-ban, amikor a MEOE-sek az akkori Európa-kiállításra hivatkozva harcoltak ki maguknak mentességet. A MEOE elnöke, Korózs András erre reagálva levelet írt a Fidesz és a KDNP képviselőinek: „Visszautasítok minden MSZP-s bekötésű vádat, egyesületünknek politikai elkötelezettsége soha nem volt, a parlament nyilvánossága előtt elhangzott, MSZP irányába fizetett 43 millió forintos korrupciós pénz kifizetése vádját pedig minden lehetséges jogi formában meg fogom támadni." Tény, hogy a 2008-as Európa-kutyakiállítást jogszerűen csak az 54 államilag elismert tenyésztőszervezet hozzájárulásával rendezhették volna meg Magyarországon. Ilyen hozzájárulást a MEOE nem kért, helyette Gy. Németh Erzsébet MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es országgyűlési képviselő törvénymódosítási javaslatával hozta magát helyzetbe. Akkor úgy változtatták meg az állattenyésztési törvényt, hogy a fajtatiszta kutyák és macskák esetében a kiállítás megrendezéséhez nem szükséges az elismert tenyésztőszervezetek hozzájárulására. Korózs Andrást 2009-ben azután az Európa-kutyakiállítás megrendezéséért Gyenesei István volt önkormányzati miniszter felterjesztésére köztársasági ezüst érdemkereszttel tüntette ki a szocialista kormány. Nem kétséges tehát, hogy a MEOE évek óta ügyesen lobbizik, az érdekét szolgáló törvénymódosítást ugyanis most hat kormánypárti képviselő, közöttük Simicskó István államtitkár, az egyesület kiállítási kutyabírája és Varga István fideszes képviselő, a MEOE ügyvédje is jegyzi.

A zavaros helyzetet az 1993-as állattenyésztési törvény alapozta meg, amely kimondta, hogy a közokiratnak minősülő törzskönyvek vezetését csak elismert tenyésztőszervezet végezheti. Akkor a MEOE nem kapta meg Magyarországon ezt a státust, amelynek hiányában nem állíthatna ki törzskönyvet. Az egyesület vezetése úgy próbált kibújni az állattenyésztési törvény alól, hogy azt bizonygatta: a kutya nem haszon-, hanem hobbiállat, így nem vonatkoznak rá a törvényi előírások. A legfőbb ügyész javaslatára ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban külön rendeletben szabályozta, pontosította a kutyatörzskönyvek kérdését. A MEOE kezdeményezte, hogy elismert tenyésztőszervezetként vegyék nyilvántartásba, de mert fajtánként csak egy tenyésztőszervezet lehet, az egyesület pedig az összes fajtára meg kívánta szerezni ezt a jogosultságot, a kérelmét elutasították. Így törzskönyvkiadási engedélyt sem kaphatott. Ettől függetlenül a MEOE tizenhárom éve zavartalanul ad ki törzskönyveket, ennek szabott volna gátat az áprilisban módosított állatvédelmi törvénybe foglalt, a korábbi ötvenezer forint helyett immár százezertől húszmillió forintig kiróható bírság. E fenyegetés hatására a MEOE május közepe óta fel is függesztette a törzskönyvek kiállítását.
Korózs András, az egyesület elnöke kitart amellett, hogy a helyzetük legális - ezt szerinte bírósági ítéletek bizonyítják -, valamint hogy tizenhárom éve néhány ember személyes kapcsolata rángatta csak bele a kutya haszonállat-tenyésztő rendszerbe. Az elnök úgy véli tízezer ember áll szemben százzal, ennyire becsüli azoknak a számát, akik a törvény betűjének megfelelő tenyésztőszervezetek tagságát alkotják, viszont nagyon ügyesen politizálnak. A probléma az, hogy miközben legális szervezetek által kiadott törzskönyvet nem, addig a MEOE által kiadott nem hivatalos származási igazolásokat elismerik külföldön. Korózs vesszőfutásnak minősíti az elmúlt tizenhárom évet, azt mondja, kétszázszor jelentették fel őket. Az elnök bízik a kormány ígéretében, Budai Gyula államtitkár ugyanis bejelentette, hogy személyesen vezeti majd a kutyás szervezetek egyeztető tárgyalását.

A tét nagy, és a rátett pénz sem csekély. Több százmillió forintról van szó, és a presztízsen kívül ez is az oka a kutyások közötti veszekedésnek. A gyors törvénymódosítással most elsősorban a jövő májusi nemzetközi kutyakiállítás rendezési jogát kellett megmenteni. A múlt héten a Fidesz-frakciónak a MEOE bírói testületét vezető Jakkel Tamás bemutatott egy levelet, amelyben az FCI elnöke bejelentette: ha a magyar kormány nem enged a MEOE-ügyben, más ország kapja meg a 2013-as kutya-világkiállítás rendezési jogát. Ezt több fideszes képviselő is zsarolásként értékelte. Ennek ellenére a többség úgy döntött, hogy elvetik azt a szigorúbb módosító javaslatot, amely legfeljebb 2013. január 1-jéig adott volna haladékot az egyesületnek a mentességre, illetve a kutyás szervezeteknek a megegyezésre, így az Áder János köztársasági elnök által visszadobott eredeti előterjesztésben szereplő 2013. június 1-jei időpontra voksoltak. A féléves haladék ugyanis nem adott volna garanciát az FCI-nek arra, hogy a rendező MEOE a világkiállítás időpontjában még talpon lesz. Nem kérdés, hogy a több mint egy hétig tartó világkiállítás megrendezése nemcsak a MEOE-nak, hanem az országnak is jó üzlet. A szállodafoglalásokon már látszik, hogy rendkívül nagy az érdeklődés. Huszonöt-harminc ezer kutyát várnak, tavaly Párizsban harmincötezer kutyát neveztek.
A versenyrendezések mellett a MEOE-nak a törzskönyvezés is hasznot hoz. Nem keveset. Ugyanakkor a törzskönyvezés körül is komoly bajok vannak. A tenyésztőknek az az érdekük, hogy minél olcsóbban, gyorsabban és a legkisebb szakmai kontroll mellett származási lapot kapjanak, és eladhassák, lehetőleg külföldön, óriási haszonnal a kölyköket. Mivel felmerült, hogy hamis törzskönyvek is megjelentek, Nagy István, a MEOE korábbi elnöke 2006-ban megbízást adott a Simplex Security Kft-nek az állapotok kivizsgálására. A magánnyomozó cég fiktív tenyésztőket talált, akiknek a nevük szerepelt az egyesület listáján, de fellelhetetlennek bizonyultak. Hamis volt a lakcímük, és a nevükre egyetlen számla sem készült. A magánnyomozók szerint az volt a cél, feltehetően anyagi haszonszerzésből, hogy e fiktív rendszer felálljon, és kihasználják az ellenőrzés hiányát. Az adatok szerint például hetven különböző kutyafajtára vonatkozó származási nyilvántartási adatlapot állítottak ki egyetlen névre, ennek megfelelően vélhetően hetven törzskönyvet is kapott az illető. A hetven törzskönyvhöz ugyanakkor nem rendelhető hozzá pénzügyi befizetés. A magánnyomozói jelentés további nyolc olyan eljárást is megemlít, ahol igazolható módon fiktív adatokkal történt a törzskönyv kiállítása. A vizsgálatot elrendelő Nagy Istvánt 2006-ban leváltották az elnöki posztról, utóda az a Korózs András lett, aki addig a titkári teendőket látta el. A szabálytalanságok tehát felvetik a felelősségét.

A kutyaüzlet ismerői szerint nemhogy száz-, de több százmilliós, ha nem milliárdos piacról lehet szó. Korózs András lapunknak azonban azt bizonygatta, hogy a bevételeik lassan a létfenntartásukra sem elegendőek. Egy törzskönyvért egyesületi tagtól 5500 forintot, külsőstől 11 ezer forintot kérnek. A mikrocsip, a hamisíthatatlan származási lap kifizetése után 1500 forint marad a kasszájukban, ebből kell fenntartani tizenkét fős irodájukat. Az elnök szerint a kiállítások rendezése sem jó üzlet: ki kell fizetniük a Hungexpo területbérleti díját, a bírókat, az állatorvosokat, az adminisztrációt, közben a hat-nyolc ezer forintos nevezési díjakat öt éve nem emelik. Emiatt évek óta alkalmanként tízhúsz százalék rajta a veszteség. A kérdésre, hogy miből él akkor a MEOE, Korózs azt feleli: tízezer tagjuk fejenként kilencezer forint tagdíjat fizet, amelyet évente emelnek. Ennek a bevételnek az egyharmada a központ fenntartására megy el, kétharmada pedig tagszervezeteiknek jut.
Az egyesület anyagi helyzetét firtató kérdés nem indok nélküli, a MEOE-t a konkurensei ugyanis nemcsak törvénytelen működéssel, hanem átláthatatlan és nem nyilvános gazdálkodással is vádolják. Lévai Piroska, a Magyar Pumi Klub elnöke a Fidesz frakcióvezetőjének írt levelében azt kérte, vizsgálják meg a MEOE 2009-es és 2010-es mérlegét és beszámolóját, mert az magának az egyesületnek a létjogosultságát is megkérdőjelezi, továbbá bizonyítja, hogy a 2013-ra tervezett kutya-világkiállítás gazdaságilag kivitelezhetetlen. Az egyesületnek ahhoz saját erőforrás nem áll a rendelkezésére, köztartozásai miatt viszont nem kaphat állami támogatást. A MEOE a 2010. évi mérleg- és beszámoló-elfogadó közgyűlését csak most július 7-én, másfél éves késéssel tartotta meg, ami törvénybe ütköző, a 2011-es mérleget elfogadó közgyűlést pedig még tervbe sem vették, pedig a 2011-es mérlegüket 2012. május 31-ig bírósági letétbe kellett volna helyezniük. Az egyesület eredménye két egymást követő évben negatív: -107,8 millió és -26,2 millió forint. Ez összesen: -134 millió. A társaság elveszítette 11 milliós saját tőkéjét, a 2010-es mérleg mellett nincs felügyelő bizottsági nyilatkozat, és nincs csatolva egyik évben sem az elnök által aláírt teljességi nyilatkozat, ami kötelező. Ezzel szemben a tartozásuk 155 millió forint, ami szállítói és köztartozásokból is áll.

A MEOE gazdálkodása valóban kaotikus. Az egyesület éveken át nem teljesítette az adóhatóság adatkéréseit, így az nem tudhatta meg, hogy egy-egy tenyésztő mióta tagja az egyesületnek, mennyi szaporulatot jelentett be, mennyi törzskönyvet és exportpedigrét állítottak ki a részére. Ugyanakkor az adatvédelmi biztos 2004-ben úgy ítélte meg, hogy ilyen adatok kikérésére az adóhatóságnak egyesület esetében nincs is joga. Mivel a MEOE a hatóságnak a tenyésztők adóellenőrzéséhez szükséges számlabekérő igényét sem teljesítette, néhány héttel ezelőtt kommandósok jelentek meg budapesti és miskolci irodáiban, és rögzítették az adatállományt. Az egyesület a mai nap szerepel az adóhatóság végrehajtási listáján, és ingatlantulajdoni lapja alapján 35, valamint 16 milliós ki nem fizetett adóssággal rendelkezik.
Korózs lapunknak azt állította, hogy a gazdálkodásukról torz adatok jelennek meg a sajtóban. A 2011-es gazdasági beszámolójukat augusztus 31-ig felteszik a honlapjukra is, de a tagok eddig is beletekinthettek az éves mérlegekbe. Igaz, hogy inkasszó van a számlájukon, azonban 76 millió helyett már csak nyolcmillió forint a köztartozásuk, ami százmilliós büdzsé esetében nem tétel, így azt is hamarosan kiegyenlítik. Az elnök előrevetítette, hogy a 2011-es évnek már pozitív lesz a mérlege. Ez aligha csak a MEOE ellenlábasait kell, hogy elgondolkodtassa. Vajon mitől lett hirtelen kezes bárány az az egyesület, amelyik eddig nem sokat törődött a gazdasági szabályokkal? Csak nem azért, mert szüksége lenne a kormány politikai garanciavállalása mellé annak gazdasági garanciavállalására is ahhoz, hogy meg tudja rendezni a jövő májusi nemzetközi kutyakiállítást?

Bár a politikai akarat a megegyezés felé tereli a háborúban álló kutyás szervezeteket, nem világos, hogy Budai Gyula kivel is ül majd tárgyalóasztalhoz. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre az ötvenből nyolc fajtaszervezetet összefogó Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége nem válaszolt, és nem mutat életjeleket honlapja sem. Hasonlóan nem árul el sokat a világháló a Magyar Kinológiai Szövetségről és az Elismert Kinológiai Egyesületek Szövetségéről sem, ezek azonban a törvénymódosítás hírére a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkoztak: a rendezvény nemzetgazdasági és nemzetközi érdekeire tekintettel megadnák a hozzájárulásukat a 2013-as budapesti világkiállításhoz, cserébe azt kérik, hogy a MEOE származtassa nekik az FCI jogot. Korózs András szerint a tenyésztőszervezetek nagyobbik része nem tag már egyik ernyőszervezetben sem: vagy összevesztek, vagy kirúgták őket, így hát maga sem tudja, kivel kell egyeztetnie. Ami pedig az FCI-tagságot illeti, az nem átruházható. Az új tag felvételének procedúrája tíz-tizenkét évet vesz igénybe, addig viszont a magyar kutyások kiszorulnának a nemzetközi piacról. Kérdés, elegendő lesz-e a közös anyagi érdek és a politikai segítség a tizenhárom éve tartó kutyaháború befejezéséhez.


Tenyésztők, szaporítók
A tenyésztő regisztráltatja magát, a legtöbb kutyája ismert az állategészségügy előtt, továbbá adót fizet. A szaporítóról viszont a hatóság semmit sem tud, magyarázza Koleszár István állatorvos, a Rex Kutyaotthon vezetője. A tenyésztő betartja az állat-egészségügyi törvény előírásait, amelyek megszabják, hogy egy állatot meddig lehet a tenyésztésben tartani, és kiemeli a tenyészetből azokat az egyedeket, amelyek betegségeket örökítenek. A tenyésztett állat minőségi termék, a szaporított tömegtermék. Ugyanakkor Koleszár doktor tapasztalatai szerint domináns többségben a szaporítók vannak, a tenyésztéssel foglalkozóknak harmincöt-negyven százaléka él csak a legális piacon.
Az állatvédők gyakran tesznek közzé képeket, híreket a sanyarú helyzetben lévő kutyatenyészetekről, de az itt tartott kizsigerelt állatokkal az orvosok csak ritkán találkoznak. Őket a tulajdonosok maguk látják el. Arra a kérdésre, miért olyan kelendőek nyugaton a keleten szaporított, embertelen körülmények között szállított és tartott kiskutyák, az a felelet: ott nagyobb a kontroll, itt jóval olcsóbb az előállítás. Egy törzskönyvezett, legális tenyészetből származó kölyökkutya ára hetven- és százezer forint közé tehető. A harci kutyák divatja elmúltával most mindenhol a gazdagfeleség-kutyák a legkeresettebbek: a yorki, a bichon havanese, a máltai selyemkutya.

Forrás: Magyar Nemzet