Lengyelországban és Magyarországon ötven év múlva olyan klíma lesz, mint ami manapság Szicíliát vagy Dél-Spanyolországot jellemzi – olvasható a Világbank jelentésében.

Persze a jelentés elnagyolt. A szicíliai és spanyol mediterrán klímára a kettősség jellemző. Nyaranta a térséget a trópusi konvergencia zóna (ITCZ) északi része, a passzát szél leszálló légáramlata uralja, s a magas légnyomás illetve az erős napsugárzás miatt forró és száraz az éghajlat. Télen a terület kiesik az ITCZ hatásköréből, és az időjárást leginkább a mérsékelt övi ciklonok határozzák meg, enyhe és csapadékos klímát eredményezve. Magyarország, pláne Lengyelország nem valószínű, hogy valaha is beleesik az ITCZ-be, azonban a fokozódó nyári hőség és szárazság, a tél enyhülése illetve esőssé válása, illetve a tavasz és ősz kvázi eltűnése valóban a mediterrán klímához hasonlatos leginkább. A kutatás szerint az évi illetve havi középhőmérsékletek, valamint a csapadék mennyiségének és eloszlásának tekintetében válik a térség klímája „szicíliaivá”.
 „A globális felmelegedés következtében ebben a két közép-európai országban 2050-re valószínűleg már évi 37 hőségnap lesz, amikor a hőmérő higanyszála 30 Celsius fok fölé emelkedik. A múlt század végén évente átlagosan még csak 22 ilyen nap volt – áll a világbanki jelentést közzétevő Bloomberg hírügynökség közleményében.

A washingtoni székhelyű Világbank szakértői vizsgálatának fő célja az volt, hogy megállapítsák, hogy a kelet-közép-európai és közép-ázsiai államoknak milyen módon kell alkalmazkodniuk a klímaváltozáshoz.

„Valójában egy teljesen eltérő klímához való alkalmazkodásról van szó" - nyilatkozta Marianne Fay, a jelentés szerzője. A szakember úgy látja, hogy azok az országok sincsenek jó helyzetben, amelyek úgy gondolják, hogy a változás előnyös lesz számukra. A kutató szerint téves az az Oroszországban, Ukrajnában és még néhány más államban elterjedt nézet, amely szerint a légköri felmelegedésből csak előnyök származnak. Az állandóan fagyott altalaj (permafrost) felolvadása káros hatással lesz az infrastruktúrára, az elolvadó gleccserek miatt csökken a potenciális ivóvízbázis és a vízkészletek általában, valamint az egyenetlen csapadékeloszlás, és a hirtelen bekövetkező, intenzívebb esőzések nagyobb területeket is elönthetnek valamint megnövelik az áradások gyakoriságát.A Világbank megállapítása szerint a globális felmelegedés következményeinek várható hatásai és a csekély alkalmazkodóképesség miatt a térségben Tadzsikisztán, Albánia és Kirgizisztán van a legnagyobb veszélyben. A legkevésbé Szlovénia, Csehország valamint Észtország érezheti magát fenyegetve.

Forrás: NGO