A kanadai vörös mókusokra egyáltalán nem jellemző viselkedést, az elárvult kölykök örökbefogadását figyelte meg néhány kutató. A kölykök minden esetben szoros rokoni kapcsolatban álltak a nősténnyel. Az elárvult kölykök örökbefogadása gyakori jelenség a nagyobb családokban élő fajoknál, ám a kanadai vörös mókusok (Tamiasciurus hudsonicus) magányosan élő állatok, és általában csak párzási időszakban találkoznak egymással. Andrew McAdam, a Guelph-i Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport ennek ellenére azt tapasztalta, hogy a mókusok esetében is előfordulhat az adoptálás.
Bár kutatók maguk is csak nagyon kevésszer figyelték meg a viselkedést (20 év alatt mindössze 5 alkalommal), mégis egy létező jelenségről van szó. Az elárvult kölyök a mostohaanyának minden esetben közeli rokona, például testvére, unokatestvére vagy unokája volt. Evolúciós szempontból a hasonló genetikai állományú rokonnal szembeni önzetlenség kifizetődőnek mondható, mert így ugyanúgy a saját génjeinek fennmaradását segíti elő az állat, mintha saját utódokat nevelne.
A kutatók kiszámolták, hogy a mókusok csak olyan esetekben fogadtak örökbe kismókust, amikor a költségek kicsik voltak, és amikor az árva kölyök genetikai állománya nagymértékben hasonlított a nőstényéhez. Mivel a mókusok egyébként ritkán találkoznak egymással, azt feltételezik, hogy a szomszédos rokonok a hangjukról ismerik fel egymást, és ha néhány napig nem hallják a másik hangját, akkor a keresésére indulhatnak. McAdam szerint ilyenkor, ha árva kölyköt találnak, és emlékeznek rá, hogy a szomszéd rokon volt, akkor befogadhatják a fiatal állatot. Ha ez valóban így van, akkor az nagyon fejlett intelligenciára utal.
Európában az eurázsiai elterjedésű vörös mókus (Sciurus vulgaris) a gyakori, hazánkban az Alföld egyes fátlan területeit kivéve mindenütt előfordul, természetes és mesterséges környezetben egyaránt. Általában faodvakban vagy a fatörzs és a faág találkozásánál épít fészket, s akár több, különböző célra használt fészke is lehet. Az egyes állományokon belül rangsort alakítanak ki. Territoriális állatok, ennek kiterjedtsége nemtől, kortól, táplálékellátottságtól és a rangsoron belüli pozíciótól is függ. A nőstények évente kétszer ellenek, egy alomban általában 2-7 kölyök van. A fiatal állatok egyéves korukra érik el az ivarérettséget. Általában 6-7 évig élnek. Nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, de Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 Ft.
Forrás: Origó
