A Szent István Egyetem (SZIE) tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg november 8-án, Gödöllőn.

Az egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz – derül ki a SZIE Médiaközpont közleményéből.

Dr. Csányi Sándor (képen középen) a Vadgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei című előadásában kifejtette, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelésügyi Minisztérium megbízásából. Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását. A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: huszonöt év számszerű adatai és térképi információi egy koherens rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.

A Magyarországon előforduló tizenhat emlős ragadozó fajból hét faj vadászható, kilenc pedig törvényi védelmet élvez. Egyetlen vadászható faj esetében sem tapasztalható sem az állomány, sem az elterjedési terület csökkenése, ráadásul az állományváltozások az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján nyomon követhetőek.

A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható

– számolt be korreferátumában a Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár (képen jobbra).

Az rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy ezerötszáz vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép. A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek – mondta Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa (képen balra) Térinformatika a vadgazdálkodásban: Semmi sem állandó, csak a változás maga című előadásában.

Forrás: Gödöllői Hírek