Évtizedes hagyomány, hogy Veszprém megye vadászai az év végéhez közeledve Bakonybélben gyűlnek össze, hogy visszatekintsenek a maguk mögött hagyott esztendőre, és meghallgassák a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

November 29-én az Odvaskő Hotel megszokott, otthonos környezetében került sor az évadzáró kamarai eseményre.

A Bakony Vadászkürt Egylet jóvoltából felharsanó üdvözlő kürtszólamok elhangzása után Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke üdvözölte az összesereglett vadászokat és a meghívott előadókat, majd elsőként prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatója a vadállomány becslésének, hasznosításának és főbb jellemzőinek aktuális kérdéseiről tartott előadást.

A látszólag száraz tényadatok fontosságát Csányi professzor úr egy Lord Kelvintől származó idézettel érzékeltette, amely szerint „Amit nem tudunk megmérni, azt nem tudjuk megváltoztatni”. Hogy ez mit jelent a nagyvadgazdálkodásra vonatkoztatva, azt a következő adatok érzékeltetik.

Míg a ’60-as években évi 21500 nagyvad került terítékre évente, addig a legutóbbi évtizedben ez a szám meghaladta a 300 000 darabot.

A gímszarvas létszámának emelkedését jól mutatja, hogy jelenleg vannak olyan megyék, ahol évente annyit lőnek, amint a ’60-as években egész Magyarországon. A szintentartáshoz 30%-os gyérítési ráta alkalmazása volna szükséges, a gyakorlatbanezt alig néhány helyen érik el.

A dámszarvas állománya az 1960-as évek óta meghuszonötszöröződött. 40000-es becsült létszám mellett évi 15000 egyedet hasznosítunk. A terítékre hozott dámok száma sok helyen az állomány szinten tartásához sem elég, nemhogy a csökkentésére. 1998-hoz képest a dám elterjedési területe megduplázódott, és mivel elterjedése nem kötődik az erdősült területekhez, a jelenléte még számos konfliktus forrása lehet.

Az őzről bebizonyosodott, hogy erőteljesebben hasznosítható, mint ahogy eddig gondoltuk. Helyes gazdálkodás mellett olyan területeken is alternatíbvát nyújthat, ahol az apróvadgazdálkodáshoz nem adottak a feltételek.

A két világháború között évi 1500-2000 darab volt a vaddisznó éves terítéke, amit gyakorlatilag mezőgazdasági kártevőnek tekintettek. A ’60-as évektől kezdtek el úgy tekinteni rá, mint trófeás, bevételi forrást jelentő nagyvadra. Állategészségügyi kockázatai, kártétele ekkor háttérbe szorultak. Mára az ország területének 95%-án jelen van, sőt a XX. század végétől szaporodási üteme még fel is gyorsult. Európában, sőt világszerte rengeteg veszteséget okoz az agráriumban, az USÁ-ban egyes helyeken odáig fajult a helyzet, hogy egy ideig a mérgezésüket is engedélyezték.

Ha az egyes fajok létszámát nem becsléssel, hanem a terítékből kiindulva határozzuk meg, akkor arra jutunk, hogy például a gím állománya minimum 60%-kal magasabb, mint amit a becslések mutatnak. Ebből következik, hogy (területenként eltérő mértékben) alulhasznosítjuk a szarvast. A szintentartáshoz vagy az állománycsökkentéshez szükséges gyérítési rátától való elmaradás pedig megbosszulja magát, a kamatos kamat számítás szabályai szerint a gím visszaszorításától való elmaradásunk egyre csak nő.

Az elhangzottakból az tűnik ki, hogy helytelen adatokból indulunk ki a hasznosítandó mennyiség kiszámításakor, ezért a vadsűrűséget érintő elgondolásaink is pontatlanok. Kérdés persze, hogy reális, végrehajtható-e nagyobb arányú hasznosítás, illetve hogy hatékony-e az a beavatkozás, amit jelenleg végzünk a nagyvad tekintetében.

Takács Szabolcs kormánymegbízott a nagyvadállomány létszám- és terítékadatairól, valamint a vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági munkáról nyújtott áttekintést. A gímszarvas becsült létszáma 10820 db, a tervezett hasznosítás 6820 egyed. Ezidáig 1270 trófea bírálatát végezték el, 24 arany, 140 ezüst és 386 bronzérmes lett. 26 trófea súlya haladta meg a 10 kg-ot, a legnagyobbat, egy 13,73 kg-os kapitális agancsot viselő bikát a Bakonyerdő Zrt.-nél ejtették el. A gímállomány létszáma továbbra is nő, emelni szükséges a lelövési terveket, fokozni a nőivar hasznosítását, akár több terelővadászattal is.

A dám becsült létszáma 1341, a tervezett hasznosítás 830 db. Az eddig lebírált 86 trófeából 2 arany, 6 ezüst, 21 bronzérmet kapott. Egy 4,79 kg-os vitte el a pálmát, szintén a Bakonyerdőnél került terítékre. A dámállomány növekedése ugyan megállt, de helyenként még mindig nagyon magas. Fontos a kilövések fokozása a nőivarnál és a bikák korosbítása.

A becsült megyei őzlétszám 12443 db, 5629 db-os tervezett hasznosítás mellett. Az 1917 lebírált baktrófeából 10 volt arany, 41 ezüst, 53 pedig bronzérmes. 630 grammal egy, a Magaspart vt.-nél zsákmányolt bak lett a rekorder az elmúlt idényben. Az őznél nem szükséges emelni a hasznosítást.

A muflon állományát 1560 darabra becsülik, a tervezett hasznosítás 821 db. A 81 lebírált csigából 8 arany, 25 ezüst és 28 bronzéremre érdemesült. 94,6 cm-rel egy, a Vergánál elejtett kos bizonyult a legnagyobbnak. Az állomány növekedése ugyan megállt, ennek ellenére – főleg a nem állami területeken – fokozni kell a hasznosítást. Örvendetes, hogy a minőség tekintetében egyre inkább országos szinten is az élmezőnybe tartozunk.

Talán a legtöbb konfliktust kiváltó vadfajunk a vaddisznó. Becsült létszáma 6291, a tervezett hasznosítás 10422 darab. Az eddig bírált 189 agyarból 8 arany, 18 ezüst, 57 bronzérmet kapott. Az állomány a megye nyugati részén stagnál, a keleti felén viszont túl sok a sertevad. Fokozni kell a kilövéseket, különösen az üdülőövezetek környékén. Az apasztás azért is kiemelten fontos, mert csökkenti az afrikai sertéspestis terjedésének ütemét. Megyénkben még nem találtak ASP-ben elhullott vaddisznót, de a járvány előbb-utóbb ideérhet, fontos tehát a felkészülés, az egyéni vadászok részére online is teljesíthető járványvédelmi képzés elvégzése.

A fácán és a mezei nyúl állománya is kismértékben emelkedett, ezért alapvető érdekünk a ragadozógyérítés folytatása, és az Országos Vadgazdálkodási Alap által nyújtható támogatások, vagy a zöldítés által fejleszteni az élőhelyüket.

Megtörtént a 2017-ben le nem járt haszonbérletű területek határainak kijelölése, és folyamatban vannak a földtulajdonosi gyűlések a haszonbérlő kiválasztására. Elindult a trófeabírálati kritérium rendszer finomhangolásához szükséges jogszabálymódosítás előkészítése.

Ami a kormányhivatal és a vadászatra jogosultak között lévő kapcsolódási pontokat illeti, azok nem korlátozódnak kizárólag vadgazdálkodási ügyekre. A hivatal húsz esetben hívta fel az erdőgazdaságokat rongáltföldmérési alappontok helyreállítására, de a parlagfűtőlvaló mentesítés is olyan terület, amelynek koordinációja, ellenőrzése a kormányhivatal kompetenciája.

A hatósági feladatokról szóló beszámoló t követően Pap Gyula elnök a Veszprém Megyei Vadászkamara működéséről tartott tájékoztatót. A pápai, sümegi és várpalotai vadásznapok mellett 2019-ben is megrendeztük az Erdész-Vadász Bált, a kamarai lőversenyt, a hivatásos vadászok továbbképzését (együttműködésben az agrárgazdasági kamarával), valamint a vadászkamarai trófeaszemlét. A programok, tevékenységek idén még gazdagodtak is: utánkereső VAV-vizsgát tartottunk Huszárokelőpusztán, és kisiskolások erdei kirándulását, vadászattal kapcsolatos ismeretterjesztést támogattuk több helyszínen, de részt vállaltunk a bakonyi túrajelzések felújításából is. Örvendetes, hogy megyénk vadgazdálkodói egyre inkább felismerik az Országos Vadgazdálkodási Alap nyújtotta lehetőségeket, első fokon a megyei kamara végzi a pályázatok ellenőrzését és bírálatát. A kamara gazdálkodása átlátható, pénzügyi háttere stabil, ez lehetővé teszi a székház felújítását, és új funkciókkal való bővítését is.

A 2021-ben megrendezendő „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításra vonatkozó tervek között Pap Gyula a június 13-án, Alsóperén megrendezendő, megyei szintű ifjúsági találkozó szervezését említette, amelynek célja több ezer gyermek megjelenése a „Tiéd a színpad” program keretében. Az egyedülállóan gazdag programkínálat mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kamara minden választott tisztségviselője társadalmi munkában látja el funkcióját, és nem kevésbé fontos az együttműködő partnerek: állami erdőgazdaságok, civil és vadászsajtó, rendőrhatóság, Dianák és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. támogatása sem.

A tájékoztató előadások elhangzása után került sor az elismerések átadására. Versegi Balázst, a Hegyi Vadászok vadásztársaság ifjú hivatásos vadászát a Hubertus Kereszt bronz fokozatával jutalmazták. Tóth Tamás vadásztársunk 80. születésnapja alkalmából, valamint a sümegi Afrikárium létrehozása, a Szent Jakab Napok szervezése, a magyar vizslával kapcsolatos értékmentésben szerzett érdemei elismeréséül az Országos Magyar Vadászkamara Érdemérmét vehette át.

Nádasdy Emlékplakettel ismerték el a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepüi Erdészetélén folyó példaértékű vadgazdálkodást, Hári Csaba pedig az Országos Vizsla Főversenyen elért II. helyezésért vehetett át tárgyjutalmat.

Az odvaskői évadzáró hivatalos része ezzel véget ért, a résztvevők ezt követően fehér asztal mellett, bakonyi vadételek elköltése közben vitatták meg a hallottakat.

Legközelebb 2020. január 25-én, a Sümegen megrendezendő IX. Erdész-Vadász Bálon találkozunk!

Forrás: OMVK Veszprém