A tél beköszöntével több városban is felbukkantak a rókák, amelyek életmódja és táplálkozása egyre inkább alkalmazkodik az emberi környezethez.

A közösségi oldalakon több fénykép, videó került fel olyan rókákról, amelyek a városok legkülönbözőbb pontjain bukkannak fel. Közlekedett róka a két Komárom közötti Erzsébet hídon, de a vasútállomáson, a lakótelepeken is megtalálhatóak. A Nébih arról nyugtatja meg a lakosságot, tévhit, hogy csak a veszett rókák mennek be lakott területre. A településeken állandóan rendelkezésre álló rágcsálófajok – amelyek a róka fő zsákmányállatai –, ezen kívül a nem megfelelően tárolt hulladék, és a macskáknak kitett eledel sokkal biztosabb és kényelmesebb táplálékforrás a számára, mint amit az erdőn-mezőn képes megszerezni magának. A veszettség-mentesítési programnak köszönhetően a veszett rókák száma jelentősen csökkent.

A róka képes megszokni az ember közelségét, láthatóan félelem nélkül mozog az utcákon és kertekben. Ha találkozunk vele, kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet például tapssal, kiáltással, majd adjunk az állatnak esélyt, hogy elmenjen. Az egészséges róka kitér előlünk, igyekszik elkerülni a közeli találkozást.
Veszettségre akkor lehet gyanakodni, ha az állat nappal is az ember közelébe megy, sőt, a félelem jelei nélkül hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy akár megfogni; akkor, ha embert vagy háziállatot támad meg; illetve akkor, ha görcsrohamokat vagy bénulást látunk rajta. Ilyen esetben a helyi hatósági állatorvost kell értesíteni, vagy a Nébih zöld számán (+36-80/263-244) bejelentést tenni.

Dr. Fogarasi Tünde, a tatabányai Vértes-Vet rendelő állatorvosa a veszettségről általánosságban is beszélt a Kemma.hu-nak. Elmondta, a betegség tünetei egyes állatfajokon belül is igen változatosak lehetnek, de alapvetően jellemző, hogy az állat viselkedése megváltozik. A kutya és a macska az esetek egy részében tompulttá, visszahúzódóvá válik, hangja rekedt lesz. Más esetekben támadó magatartás, harapás, ingerültség észlelhető. Gyakori a nyálzás, állkapocslógás, nyelési képtelenség, kancsalság az idegi bénulások miatt. Később a hátsó testfélről előrefelé haladó bénulás jelentkezik. A lappangási idő általában 2–8 hét, de lehet pár nap, vagy hónapokig tartó lappangás is.

A betegség a veszett állat marásával terjed, így kerülendő a rókákkal való kapcsolat, lehetőség szerint denevérekkel is mellőzendő a kontaktus, mert szintén terjeszthetik a vírust. Ha gyanús tüneteket észlelünk háziállatainkon, óvakodjunk a harapástól és keressük fel a hatósági állatorvost. Aki nem oltatja be az állatát veszettség ellen, állatvédelmi bírsággal büntethető, amelynek alapösszege tizenötezer forint, de a végleges összeg megállapításánál szorzókat alkalmaz a hatóság.

Forrás: Kemma