Az újév első hetében, január 7-9. között szervezték meg első alkalommal a Hungarikumok Jászfényszarun elnevezésű rendezvényt. Az ötlet a Jászfényszarui Vadásztársaságtól származik, aki, hosszú évek óta ápolt jó kapcsolatot a Magyar Solymász Szövetséggel, hiszen ez a jászsági terület kiválóan alkalmas a ragadozó madarakkal történő vadászatra, melynek speciális formáját népszerűsítendő kapta nevét a megmozdulás. Célja, hogy a nagyközönséget is megismertessék ezzel az ősi vadászati móddal.
A Hungarikumok Jászfényszarun fő programját a január 8-án megrendezett, gyerekeknek tartott ismertető jelentette. Hiszen a rendezők mindegyike egyöntetűen egyet értett abban, hogy a vadászat társadalmi elfogadottságát csak is a felnövekvő generációkon, a gyerekeken keresztül lehet növelni. Ha bennük sikerül pozitívabb képet kialakítani a mai, sajnos természettől messze elrugaszkodott világunkban, akkor már elmondhatjuk, hogy letettünk valamit az asztalra, és kezünkbe vettük jövőnk formálását. Ennek a nemes célnak a megvalósítása érdekében, a fényszarusi és egy gödöllői általános iskola diákjai és óvodásai látogattak el a művelődési házhoz, ahol egy rendkívüli ismeretterjesztő előadáson keresztül nyerhettek bepillantást a solymászatba.
Az eseményt négy szervezet (Jászfényszaru Polgármesteri Hivatal, Jászfényszarui Vadásztársaság, Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség és Magyar Solymász Egyesület) közös összefogása hívta életre, így annak levezénylése is együttes erővel zajlott, hogy mindenki a szakmai tudásával színesítse azt.
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségtől Ézsiás Vencel alelnök szólalt fel elsőnek, aki miután köszöntötte a helyszínre kiérkezett gyerekeket, egy rövid bemutatót tartott a Magyar Solymász Egyesület elnökével Prágai Istvánnal a magyar solymászat hagyományairól, és pár szóban ismertette a 18. századi rákóczi kuruc hagyományőrző viseletet is, mely tradicionális öltözéke volt az előadáson részt vevő solymásznak.
A látványos elemekkel színesített programon a gyerekek megnézhették, hogyan dolgozik együtt a solymász, jól képzett vadászkutyája segítségével, a vad felkeresésén madarával. Testközből megnézhették, és adott esetben meg is simogathattak a bemutatott sólymokat, héjákat és vadászkutyákat. Valamint olyan érdekes információkkal gazdagon térhettek haza, hogy hogyan csoportosíthatjuk az egyes ragadozó madarakat alacsony röptű vadászmadár (mint a héja és a karvaly) vagy magas röptű vadászmadár (mint a vándor sólyom és az északi vadász sólyom) szerint, és megtudhatták milyen komoly munka áll a mögött, hogy az adott madár igazi társává és segítőjévé váljon az embernek.
A polgármesteri hivatal mögötti területen megtartott bemutatót követően a Jászfényszarui Vadásztársaság vadászházánál folytatódott a program, ahol a társaság elnöke dr. Palócz Attila tartott egy kis ismertetőt a vadászat hasznosságáról és annak módjairól, kihangsúlyozva, hogy nem csupán a vad elejtéséről, hanem annak védelméről, takarmányozásáról és megfigyeléséről is szól. A sok érdeklődő tekintetet elnézve úgy érzem, jó termőtalajra találtak elhintett gondolatai, hiszen ahogyan a gyerekek később fogalmaztak, teljesen megváltozott a puskaforgatókról eddig alkotott képük. A hallgatóság sorai között ülve bennem is minduntalan a sokat idézett mondat motoszkált Széchenyi Zsigmond tollából, mi szerint a „vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”. Remélem a rendezvényt követően többen hasonló gondolatokkal távoztak!
Végezetül közös sólymos fácánvadászattal zártuk a napot, ahol a gyakorlatban is megcsodálhattuk ennek, a talán legtermészetközelibb zsákmányolási formának a rejtelmeit.
Úgy gondolom, a Hungarikumok Jászfényszarun nevű kezdeményezés mások számára is követendő példa lehet, és bízunk benne, hogy folytatása is lesz a rendezvénynek!
Forrás: Vadászlap
