Páratlanul értékes vadászati gyűjteményt ajánlott fel a fürdővárosnak Szabadics József és fia, Szabadics Zoltán.

A trófeák közt nem egy világviszonylatban is unikálisnak számít. – Az idén 78 esztendős édesapám több mint 50 éves vadászmúlttal rendelkezik, és én is most már lassan 30 éve vadászom. Az első vadászatomat is apukámnak köszönhetem, 17 éves voltam, amikor a társaságában egy őzet ejthettem el. Az az időszak meghatározó volt számomra, mert a leseken mély csendben, hosszú hallgatásban eltöltött idő néha bizony, sokkal többet mond el a másikról, mint ha folyamatosan csépelnénk a szót… – bocsátotta előre Szabadics Zoltán, aki azt is hozzáfűzte: édesapjától tanult meg mindent, amit a vadászatról tudni lehet. S ő nevelte a minden vadásztól elvárható természetszeretetre, valamint a vad tiszteletére is.

– Azt gondolom, a vadászat a legszebb kikapcsolódás egy férfiembernek, melyből számunkra – ahogy Széchenyi Zsigmond vadász, utazó, író megfogalmazta – mindig inkább az erdőzúgás volt a fontosabb – folytatta Szabadics Zoltán. – Édesapámmal együtt, de külön-külön is sok időt tudtunk eltölteni az erdőben, s ezek mind-mind szép emlékként maradtak, maradnak meg mindkettőnkben. Jártunk a világ számos pontján és sok olyan vadat sikerült megismernünk, melyek idehaza kuriózumnak számítanak. Vadásztunk Afrikában, Kanadában, Brit-Columbiában, Oroszországban, ahonnét szép és érdekes trófeákkal tértünk haza, s édesapámmal úgy gondoltuk, hogy ez az évtizedek alatt felhalmozódott anyag és tudás sokkal jobban hasznosul, ha mindenki számára hozzáférhetővé tesszük. Ezért döntöttünk úgy, hogy a körülbelül 200 darabos gyűjteményt felajánljuk Zalakarosnak. Hogy miért pont a fürdőváros a kiszemelt? A válasz egyszerű: mert Zalakaros az otthonunk, itt éltünk az elmúlt 20-30 évben.

Szabadics Zoltán azt is elárulta: abban bíznak, hogy a gyűjteményből létrehozandó interaktív vadászati kiállítás iránt nagy lesz az érdeklődés. Ugyanis azt a város a strandfürdő fogadóépületének emeletén helyezi el, így a fürdő felől és kívülről is látogatható lesz.

– A felajánlásunk természetesen ingyenes, az értéke becslésünk szerint megközelíti a 100 millió forintot – fogalmazott.

A férfi kérdésünkre azt is elárulta: a gyűjteményben több különleges trófea is látható, így például a ma már nem vadászható barna medve Székelyföldről, az egyik legnagyobb vadászati élményt adó jávorszarvasbika Brit-Columbiából, Kanadából és a szintén Kanadában elejtett hófehér hegyi kecske, amelyet egy magashegységben, egyhetes gyalogos vadászat során, havas, hideg és szeles időjárási viszonyok között sikerült puskavégre kapni.

– A legkedvesebb élményt számunkra az afrikai szafárik jelentették, ahol édesapám a gyerekeivel és az unokáival együtt vadászott, ugyanis olyankor nemcsak a vadászat szép perceit élhettük át, hanem az együttlét örömét, boldogságát is – tette hozzá Szabadics Zoltán. – A legutolsó ilyen tavaly volt, akkor egy zsiráfot ejtett el, és természetesen, az is látható lesz a kiállításon, amely – a képviselő-testületi döntések függvényében – várhatóan az év végén nyílhat meg.

Forrás: Zaol