Magyarország kormányának klímavédelmi akciótervében hangsúlyt kap az erdővel borított területek gyarapítása.

A kormány minden újszülött után tíz fát kíván elültetni a jövőben.

Szántók helyére telepítenek erdőket
Magyarországon sok olyan erdei termőhely van, amit – történelmi és gazdasági okok miatt – ma már nem erdők borítanak.
– Az egykori erdők helyén sok helyen szántó van – magyarázza a Borsnak dr. Ódor Péter ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
– Ha ezeken a termőhelyeken erdőket hozunk létre, azzal visszaállítjuk azt az élőhelyet, aminek ott eredetileg lennie kellene. Ez természetvédelmi szempontból kedvező, hiszen biztosítjuk a természetes életközösségek fennmaradását.

Az erdők szenet kötnek meg, ami klímavédelmi szempontból előnyös, és olyan mikroklímát hoznak létre, ami lokálisan enyhíti a klímaváltozás negatív hatásait.
– A faültetést és az erdőtelepítést külön kell választani. Az erdőtelepítés is egy támogatandó koncepció, azonban ez megfelelő engedélyezési eljárásokat igényel. Ezzel szemben nem erdőterületen – belterületen, kertekben, városi parkokban, útszéleken – a fák ültetése egyszerűen kivitelezhető, és így a fák sokkal élhetőbb környezetet biztosítanak számunkra. Mindkét esetben fontos, hogy a termőhelyeknek megfelelő és lehetőleg őshonos fákat ültessünk – világít rá a szakember.

Folyamatosan zajlik az erdősítés
Ma Magyarország területét 21 százalékban borítja erdő, melyet az erdészeti szakpolitikai stratégia mentén a következő évtized során 27 százalékra kívánnak növelni.
– Természetesen hazánkban, a korábbi évtizedekben is jelentős erdőtelepítési munkák folytak – éves szinten hat-tízezer hektár erdőt telepítettek –, de ez most kapott nagyobb nyilvánosságot, hiszen egyre többeket érdekel a klíma védelmének fontossága – magyarázza Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont ökológusa.
A meglévő erdőterületek fele ültetvényszerű erdő, amelyekben kevesebb állat-, növény- és gombafaj találja meg az élőhelyét, mint a természetes erdőkben.
– A természetszerű erdők telepítéséhez őshonos, a termőhelynek megfelelő, sokféle fafajtát kell ültetni – mutat rá az ökológus. A szakember szerint úgy a klímavédelem, mint az élővilág sokfélesége szempontjából fontos lenne, hogy minél nagyobb területeken ilyen természetes élőhelyeket hozzanak létre.

Szükségesek a gyakorlati megoldások
Hétfőn az agrárminiszter Nagy István is elmondta a Változó világunk kihívásai című kiállítás és konferencia megnyitóján, hogy változik a klíma, és azzal együtt alakulnak át a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, mindezek pedig szükségessé teszik a gyakorlati megoldások kidolgozását. A Klíma- és természetvédelmi akciótervben kiemelt helyet kapott az erdőtelepítés. Az éghajlatváltozás következményei, úgy, mint a szélsőséges időjárás pusztításai vagy a mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai sokrétű válaszokat igényelnek, amihez több szakterület közös munkájához van szükség. Az erdőgazdálkodás hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozásra. A magyarországi erdők évente 4–5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előz meg. Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése. Ennek érdekében a vidékfejlesztési programban tavaly az erdőtelepítési pályázat keretében jelentősen megnövelték az erdőtelepítésre igényelhető támogatási összegeket.

Forrás: Bors Online