Drasztikusan csökken az apróvadak állományának létszáma Magyarországon. A szakértők szerint ez több komoly és összetett tényezőnek is köszönhető. Azonban kiemelik: az eredményes tudományos kutatások és támogatások nyomán már létezik megoldás. A Kisalföldön már több eredményes projektet is folytatnak a szakértők, amelyek révén az apróvadak száma gyarapodni kezdett.
A vadászati szakirodalom szerint az apróvadaknak van tradicionális köre – a mezei élettéren találjuk például az őshonos fogolyt és mezei nyulat, illetve a korábban betelepített fácánt is. Tulajdonképpen a vízi vad is az apróvad kategóriába tartozik, de eltérő élőhelye miatt az ide tartozó állatokat külön csoportba sorolják a szakemberek. Az apróvadak populációja az utóbbi években drámainak alakult. Ennek egyik fő oka, hogy az utóbbi száz évben Magyarországon jelentősen növekedtek az erdőterületek – ezeket pedig nagyrészt a korábbi mezei életterekre telepítették. Szintén fontos szempont ebben a tekintetben a mezőgazdasági növénytermesztés térnyerése a növekedő igények nyomán is.
– Mindezeknek a térhódításával olyan intenzív környezeti nyomás nehezedik az apróvadakra, amelyet ezek a fajok nem tudtak kivédeni és drámaian csökken az állományuk – emelte ki prof. dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rector emeritusa. – A fogolyállomány a másfél millióról 10–11 ezer példányra csökkent a hivatalos statisztikák szerint, a mezei nyulak száma 1,2–1,3 millióról leredukálódott 400 ezerre. A fácánállomány pedig, amely a hetvenes évek második felében, a kibocsátások után elérte a 2,2 milliót ma 500 ezres nagyságrendet kóstál – fejtette ki.
Ez a helyzet a szakértők szerint rendkívül kedvezőtlen, azonban a megoldásokhoz adottak támogatások, programok és fejlett eszköztárak is. – A mezei környezetvédelem és az agrár-környezetgazdálkodás tudásanyaga a rendelkezésünkre áll részben hazai és uniós támogatásokkal – szögezte le prof. dr. Faragó Sándor. – Továbbá kínálkoznak azok az élőhely-fejlesztési programlehetőségek is, amelyek a vadgazdálkodási alapból állnak rendelkezésünkre. Több mint két és fél évtizede kidolgoztuk azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdasági termelés fenntartása mellett, illetve azzal párhuzamosan tudunk élőhelyfejlesztést és apróvadállomány-fejlődést előidézni. Ezek a kutatások a Lajta-Hanság Zrt. területein vannak, Mosonszolnok térségében. Az úgynevezett LAJTA-Project egy 25 éves vizsgálat, amely kutatása és kipróbálása mindannak, amelyet mi ideálisnak tartunk – osztotta meg velünk.
Ez a projekt olyan eredményes, hogy egész Európában elismerik. A másik fontos program, amelyben részt vesznek kisalföldi szakértők is, a túzokállomány megmentését szolgálja. Ezt a szakemberek a Mosoni-síkság északi részén folytatják. Igazi sikertörténetnek könyvelik el, hiszen a túzokállomány a Nyugat-Pannon régióban a kezdeti 150–170 példányról ma már csaknem ötszáz példányra növekedett Magyarország, illetve kis mértékben Szlovákia és Ausztria területén.
A szakemberek szerint az apróvadfajok létszámának növeléséhez minden adott – csupán a szándék kell, illetve megértés a mezőgazdaság szereplői részéről. Mint megtudtuk, ez utóbbival kapcsolatban egyre jobbak a tapasztalatok.
Forrás: Sopronmédia
