A leglényegesebb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:
- a fertőzött területen megállapított másodlagos pozitív eset után az érintett vadgazdálkodási egység (VGE) teljes területe automatikusan szigorúan korlátozott területbe (SZKT) kerül besorolásba;
- SZKT-n belül vaddisznó egyéni diagnosztikai kilövés engedélyezhető, de kötelezően teljesítendő darabszám nem kerül meghatározására, vaddisznótrófea kikészítése lehetséges, egyéb állatfajok társas vadászata esetében kutya használata csak az apróvadvadászatokon engedélyezhető;
- Magyarország SZKT-n kívüli részén az állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés darabszáma a lezárt 2019/2020-as vadászati év, mint bázisév terítékének 150%-ban kerül meghatározásra, ezzel a vadgazdálkodási terv is teljesítésre kerül;
- a diagnosztikai tervszám nem teljesítése esetén az állat-egészségügyi hatóság külső segítséget is igénybe vehet a gyérítés fokozása érdekében;
- magas és közepes kockázatú területen lehetőség van a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók testének felhasználására;
- a fertőzött területen (beleértve az SZKT-t is) lévő vadfarmok vaddisznóállományát fél éven belül fel kell számolni;
- magas kockázatú és fertőzött területen vadfarm létesítésére engedély kiadására csak vaddisznótól eltérő állatfajokra lehetséges.
A kártalanítási eljárásban bevezetett változások:
- a vaddisznóhullák kereséséért óradíj nem, de a megtalált hullák után 30 000 Ft állami kártalanítás jár;
- hulla-, diagnosztikai kilőtt vaddisznóelásás, illetve gyűjtőhelyre való beszállítás állami kártalanítása pontos szabályozásra, egységesítésre került;
- vadfarm felszámolása estén járó állami kártalanítás szabályozása;
- gyűjtőhelyek üzemeltetésének differenciált kártalanítása;
- vaddisznótest után járó kártalanítás egységesítése és egyszerűsítése.
Forrás: Nébih