Megyénkben több mint 1800-an váltottak az előző évben vadászjegyet. Ennél azonban lényegesen többen, csaknem 3500-an űzik itt a vadat, ugyanis sokan más megyében vagy a fővárosban élnek.

Február utolsó napja a vadászati év vége volt. Ennek az oka a vadászati idényekkel függ össze, az elejthető fajok többsége már nem lőhető március elsejétől. A vadászjegyeket is február utolsó napjáig kellett érvényesíteniük a nimródoknak.

– Fontos változás előtt állunk, a következő év januárjától már plasztikkártyán rögzítik az adatokat. Így a jövőben interneten is lehetőség lesz a vadászjegy érvényesítésére – mondta portálunknak Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára.

Hozzátette: az érvényesítő bélyeg mellé alap- és emelt biztosítást is választhatnak az érintettek. A vadászjegy ára 25 ezer forint, ami tartalmazza az ezer forintos alapbiztosítás díját és a négyezres kamarai tagdíjat is. Aki betöltötte a hetvenedik életévét, annak ez utóbbit nem kell kifizetnie. A maradék húszezer forintból más célok mellett kamarai alapot képeznek, amibe így évente és országosan összegyűlik 500–600 millió forint. Ebből az összegből pályázhat minden vadászatra jogosult támogatásra, az elnyert pénz különböző vadgazdálkodási célokra fordítható. A felhasználható keret minden évben el is fogy.

Szabó László arról is beszámolt, hogy minden évben kis mértékben növekszik a vadászjegyet váltók száma. Szűkebb hazánkban tavaly több mint 1800 nimród – köztük mintegy kétszáz, hetven év feletti – tette ezt meg. Valójában ez a szám jóval nagyobb, megközelítőleg 3500-an űzik a vadat Nógrádban, azonban a jegyet a lakóhely szerinti vadászkamaránál kell megvásárolni. A vadászjegybe ragasztott érvényesítő bélyeg a vadászható fajok elejtésére jogosítja tulajdonosát egy éven keresztül. Ugyanez a feltétele annak, hogy a fegyvertartási engedélyét ne vonja be a rendőrség.

– Nógrád megyében ötvenkét vadásztársaság működik, számuk folyamatosan változik. Ezen társaságok tagjai vannak a legjobb helyzetben, ők az adott területen – idénytől függően persze – bármikor elejthetik a vadászható fajokat. A bérkilövők és az állampolgári jogon vadászók nem tehetik ezt meg, ők csak akkor ragadhatnak fegyvert, ha meghívást kapnak, vagy megvásárolják a lehetőséget – fejtette ki Szabó László.

Szűkebb hazánk az ország leginkább erdősült megyéje, a terület több mint negyven százalékával. Ennek köszönhetően leginkább a nagyvad a jellemző, megtalálható a gím- és a dámszarvas mellett a muflon, az őz és a vaddisznó is. Ez utóbbit egész évben űzhetik a nimródok, a többi fajt vadászidény védi.

A megye déli részén az apróvad kedvelői is megtalálják számításaikat, az alkalmas élőhelyeken puskavégre kapható a fácán, a mezei nyúl, a tőkés réce is. A víziszárnyasok vadászata persze ritka élményt jelent Nógrádban. A ragadozók közül a róka a leggyakoribb.

Forrás: Nool