A vadkárelhárítások megszervezését is nehezítik a járványügyi intézkedések: a vadásztársaságok és a földhasználók között minden eddiginél szorosabb együttműködés szükséges.

– Megkezdődtek a tavaszi vetések, melyek elsősorban a vaddisznó károsításának vannak kitéve. A vadászok az évnek ebben az időszakában nagy energiákat fordítottak, fordítanak a mezőgazdasági kultúrák őrzésére, kiemelten a kukorica esetében jelentkező vaddisznótúráskár megelőzésére. A jelenlegi járványügyi intézkedések, bár korlátozásokkal, de még lehetővé teszik a vadászati tevékenység folytatását, de a vadkárelhárítások megszervezése, kivitelezése így is egyre nagyobb nehézséget okoz a vadásztársaságoknak. Az esetlegesen bevezetésre kerülő lakhelyelhagyási tilalom, vagy a megbetegedések számának jelentős emelkedése ellehetetlenítheti a vadászatot, vadkárelhárítást – hívja fel a figyelmet a földtulajdonosoknak címzett tájékoztatójában Rittlinger József, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara (NAK) Baranya megyei Szervezetének elnöke és Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) baranyai elnöke.

Hangsúlyozva, hogy a földhasználók és a vadászatra jogosultak közötti szoros munkakapcsolat elengedhetetlen, fontos, hogy a gazdálkodó időben tájékoztassa a vadászokat a vetés időpontjáról, hogy mikor, mely területen várható vadkár, valamint, ha már károsítást észlel, azt haladéktalanul jelezze, ezzel lehetővé téve a további károk megelőzését. Kérik, hogy a gazdálkodók sűrűbben járják be a vetésterületeket, működjenek közre a károk megelőzésében, a rendelkezésükre álló eszközökkel.

Nem mindegy, mit hova vetünk | A közreműködést a vadkárok elhárításában, csökkentésében a vonatkozó törvényi szabályozás is előírja a földhasználók részére, de ez egyben mindkét fél jól felfogott érdeke is. A jogszabály a károkozás csökkentése érdekében előírja többek között, hogy a közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább öt méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúrát termesszenek, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből érkező vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát. A NAK és az OMVK kéri a gazdákat, hogy erre is legyenek figyelemmel a vetések tervezésénél.

Kerítéssel is lehet védekezni

A gazdák számára a legtöbb bosszúságot a vaddisznók által kitúrt növények jelentik, de a szarvasok is nagy pusztítást végeznek. A mezei nyúl és az őz télen rágja meg a repcét, a taposási kár is jelentős lehet. A vadak kártétele ellen kerítéssel lehet védekezni – ennek mindenképpen speciális, az állatok távol tartására gyártott hálókból kell készülnie, hogy megfelelő védelmet nyújtson. A fix kerítések után a második legnépszerűbb vadvédelmi eszköz a villanypásztor. Előnye a mobilitás mellett az alacsony beruházási költség és a nagy hatékonyság. Az sem kirívó eset, hogy emberi hajat szórnak el a földeken, mivel az ember szagától félnek a legjobban a vadállatok.

Forrás: Bama