A megyei dúvadirtási versenyt a madarak kategóriában Almássy János nyerte meg.

Tudjuk, hogy a szarkát meg lehet fogni élve, létrás csapdával. Hiába azonban a csapda, abba még kell egy élő csalimadár is. S honnan szerez élő szarkát egy hivatásos vadász? Keres egyet az interneten.

Gazdag volt a teríték

Így tett Almássy János, a nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc VT hivatásos vadásza is, amikor benevezett a megyei vadászkamara idei dúvadirtási versenyébe. Három éve hivatásos vadásza ennek a vadásztársaságnak, azonban a kapcsolat jóval régebbi keletű, ugyanis több mint húsz éve tag ugyanitt, nyolcezer hektáron foglalkoznak vadgazdálkodással.

Az idei dúvadirtási versenyt szárnyas kategóriában Almássy János nyerte meg.

A kamarához beküldött egyéni terítékén 15 szarka, 5 dolmányos varjú és 8 szajkó látható, de ezen a terítéken helyet kapott még 4 róka, 8 borz, 1 sakál és 1 nyest is.

Éjjel, hajnalban és nappal

– Tavaly még nem neveztem be erre a versenyre, de társasági szinten 2019-ben annyi dúvadat ejtettünk el, hogy úgy gondoltam: az idén kipróbálom magam, hiszen ez nagy kihívás a számomra.

A márciusi egy hét alatt szinte éjjel-nappal vadásztam a kártevőkre. Éjjel lámpázással kerestem a rókákat, hajnalban már figyeltem a szarkafészkeket, míg a szajkó meglövése újabb nehéz feladatot jelentett, mert fáról fára repül – mesélte Almássy János.

– A kártevők elejtésében sokat segített a hivatásos vadász társam, Nyíregyházi Attila, gyakran ő töltötte be a hajtó szerepét. Ment például a fasorokban fütyörészve, kergette felém a szajkókat. Ismerjük már jól ezeket a fészekrabló madarakat, tudjuk, merre repülnek, mik a szokásaik.

– A fasorok végén vártam érkezésükre. Érdemes volt lesben állni, előfordult, hogy egy alkalommal 2-3 szajkót is sikerült elejtenem.

Saját készítésű csapdák

– A szarkákat saját készítésű csapdákkal fogtam el, az internetről néztem meg, milyen legyen, hogyan kell működnie. Két nagy létrás csapdát készítettem, csakhogy hiába a csapda, abba kell egy élő madár is.

Az interneten hirdettek egy élő szarkát ötezer forintért, megvettem, egy barátom pedig hazahozta Budapestről.

– Ez az élő szarka mindenképpen kellett a csapdába, hogy odacsalja a többieket.

– Dolgozott is szépen a csapda, mindennap volt benne madár. Az egyik megfogott szarkát a másik csapdába tettem, hogy az is csábítsa magához a társait – folytatta a hivatásos vadász.

– A rókákat kotorékozással és lámpázással ejtettem el. A barátaim besegítettek azzal, hogy hoztak jagd terriert és tacskót, s a kutyák a kotorékokból kiűzték a rókákat. A lámpázás éjszaka használt módszer. A lényege, hogy reflektorral világítjuk meg a területet, s a fényben megcsillanó szem jelzi, hol is van a róka.

– A dúvadirtás egyébként folyamatosan munkát ad a hivatásos vadászoknak, a verseny lezárása óta is ejtettem el legalább húsz rókát, valamint hoztam terítékre borzot és szarkát is.

Fontos a dúvadak irtása az apróvadak és az őzek szaporodása miatt, a kicsinyek megóvása érdekében a minimálisra igyekszünk csökkenteni a kártevő állatok számát.

– A csapdákat rendszeresen ellenőrizni kell, valamint a csalimadár etetéséről és itatásáról sem szabad elfelejtkezni. Az etetést és az itatást este kell végrehajtani, mert ha a rendkívül okos és gyanakvó szarka mindezt észreveszi, akkor a csapdát messzire elkerüli, nem véletlenül tartják az egyik legintelligensebb állatnak. A dolmányos varjút is lehetne csapdával megfogni, de kellene egy élő példány csalinak.

Forrás: SZON