Jelenleg is küzdenek a vadászok, hogy távolt tartsák az éhes vadakat a gazdák földjeitől – munkájuk részeként pedig területeket szántanak fel az erdők közelében, ahová zabot, lucernát vagy éppen kukoricát vetnek.

Mi Sándortelke határába kísértük el ezúttal őket, ahol egy úgynevezett vadföldet alakítottak ki.

„Mese nincs, lassan nem lehet semmit termelni a falu határában, annyi a vad. A falu végén lucernásunk van, s rendesen már most feljárnak oda a medvék” – vázolta a helyzetet Demeter Viktor, az udvarhelyszéki kis falucska, Sándortelke falugondnoka, hozzátéve, hogy hiába vannak földjeik, lassan már csak a piacokról tudják beszerezni a gabonaféléket. 

Mint mondta, a villanypásztorok felszerelését sem tartják jó ötletnek, hiszen azokat ellopják, ha a lakott területtől távolabb vannak. Az elkeseredett gazda egyébként arról sem volt meggyőződve, hogy hasznos a vadföldkészítés a falu határában. Attól tart, hogy az csak bevonzza majd a szarvasokat, vaddisznókat és a medvéket. Időt nyerni A vadföldek készítésének lényege, hogy minél hosszabb ideig az erdőben tartsák a medvéket, szarvasokat, őzeket és vaddisznókat, amelyek másképp a gazdák területeit vennék célba – fejtette ki Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Hangsúlyozta, az nem igaz, hogy ezek több vadat vonzanának a települések határába, hiszen a vadak száma adott, a kérdés csak az, hogy egyből a helyiek szántásaihoz mennek élelmet keresve, vagy néhány hónapig az erdőben és környékén maradnak időt adva ezáltal a gazdáknak a betakarításra.

Az igazgató arra is kitért, hogy a vadak nagyon szeretik a tejes, lédús gabonát és takarmánynövényeket, így esélyük sem lenne az etetőknél szétszórt száraz kukoricával távol tartani őket, amikor a máshol érik be a termény. Csokoládét is szórhatnánk az etetőknél a medvéknek, amikor érik a tejes kukorica, mert úgyis a gazdák földjeire mennének. A vadszántások éppen ezért hatékonyak, mert ott eltöltve az időt, máshol nem okoznak kárt – magyarázta a szakember. Hozzátette, a törvény értelmében az állami erdészetek kellene területeket biztosítsanak a vadászok számára, ahol vadföldeket létesíthetnek. Vidékünkön azonban magánkézben vannak a területek, így a szakemberek csak saját földjeiket használhatják erre a célra.

Csapatmunka

Mi Vas Tifán György, a társulat munkatársának területére látogattunk el, ahol kollégáival ötven árnyi földet szántottak fel, illetve vetettek be zabbal és lucernával a vadak távoltartása érdekében. „Ezt a szarvasok, az őzek, a vaddisznók és a medvék is szeretik, így remélhetőleg hatásos megoldás lesz és jó részt távol maradnak a vadak Sándortelkétől és Telekfalvátol is” – magyarázta, hozzátéve, hogy igyekezett vízhez közeli, könnyedén megközelíthető, mégis az erdőhöz közel található helyszínt választani.  Rámutatott, a vadászok összetartó emberek, így ilyenkor többen is összegyűlnek segíteni, ami most sem volt másképp.

Jelen volt például Katona Lóránt is, aki elmondta, ő is mindig számíthatott társaira, így nem volt kérdés, hogy részt vállal-e a vetésben. Közösen dolgozva nem csak jobban haladnak, de a hangulat is más. Vas Tifán György arra is kitért, hogy a vadföldek környékén – ahogyan itt is – rendszerint leseket is építenek a vadászok, ahonnan megfigyelhetik, lefényképezhetik a táplálkozó állatokat. Ez egyfajta megnyugtató kikapcsolódást, szórakozást jelent számukra, vajmi kevés köze van a vadak puskavégre kerítéséhez. Persze van olyan, hogy meglőnek egy-egy állatot, de ez nagyon ritka. „A téli hajtóvadászatoknak van igazán szépsége, hiszen egy etetőnél bárki le tudja lőni a vadat” – jegyezte meg.

Forrás: Székelyhon.ro