Gyuricza László, Kerepes polgármestere kezdetben rendkívül humánus módon igyekezett megoldani a település belterületén felbukkanó vaddisznó kérdését.

Polgármesterként egyedülálló módon még egy vadbefogó csapdát is terveztetett, azonban a napokban történt támadás miatt végül elrendelte az állatok elejtését.

Gyuricza László, vagy ahogyan sokan a Bushcraftos körökben ismerik Papica, nemcsak túlélési technikák ismerője, de maga is vadászember és mindig igyekszik tenni a környék természeti értékeinek megóvása érdekében. Számos tanösvény kialakításában segédkezett, és szemétgyűjtési akciókat is rendszeresen szervez. Ezúttal egy Kerepes belterületén tartózkodó malacos koca okozta problémára igyekszik megoldást találni.

Facebook-oldalán is több videóban beszámolt az esetről. Május 13-án jelentkezett be azzal a fejleménnyel, hogy az illetékes vadásztársaság elnökével és az Országos Magyar Vadászkamarával egyeztetve, arra a döntésre jutott, hogy a kocát, annak 10-12 malacát és a kant befogják. Az állatok csapdába ejtéséhez egy saját tervezésű, 6 méteres vadbefogót készíttetett, melyet a területen található vadváltók mellett helyezett ki. Külön szempont volt az elkészítés során, hogy a csapdába esett disznó ne lásson ki, illetve az arra sétálók se próbálják meg esetlegesen kiszabadítani, ezért a ketrecet OSB lapokkal fedték be. A ketrec szélén egy vadkamera élőben közvetíti az illetékeseknek, hogy mi történik, így egyből a helyszínre tudnának sietni.

Gyuricza László a vadbefogó alkalmazását azzal indokolta, hogy mivel maga is vadász, alapvetően etikátlannak tartja egy malacos koca lelövését, maga sem emelne rá puskát, így egy humánusabb megoldás mellett határozott. A csapda kihelyezésén kívül a polgármesteri hivatal még április végén hetvenezer forint értékben vásárolt vadriasztó szert is, mellyel rendszeresen kezelték is az érintett részt. Az Anti-Bissan nevű szer azonban gyakorlatilag semmit sem ért, és már az utakon, hév megállóban és játszótereken is megjelent a vad.



A Szilas-patak környéke egyébként kiváló élőhely a disznók számára, hiszen védett természetvédelmi terület, így elenyésző a zavarás, plusz kellően vizes, lápos a környezetet. Ahogyan fogalmazott, a fenti család elszállítása esetében se legyenek illúziók, hogy nem jelennek meg újra a Forrásvölgy Tanösvény mentén. Ezért a vadbefogót is fixen kint szeretnék tartani a váltók mellett.

Május 24-én, az esti órákban egy atrocitás végül megváltoztatta az eljárás menetét, hiszen ahogyan a polgármester mondta, az állatok befogása addig lehet megoldás, ameddig nem történik semmilyen olyan eset, amikor a vaddisznók a helyiek életét, vagy testi épségét veszélyeztetnék. Így, amikor a tanösvényen gyerekével együtt, kutyát sétáltató asszonyt megkergette a koca, a polgármester így nyilatkozott:
„Megtettünk minden, amit lehetett, azonban a disznó megtámadta a kutyáját sétáltató asszonyt, és menekülniük kellett. Nem várhatjuk meg, hogy tragédia történjen, vagy ahhoz hasonló eset, ami tavaly Csömörön zajlott, amikor egy dobermannt megtámadó konda szó szerint a gazda láttára belezte ki a kutyát. Az élvefogó csapdát kihelyeztük, de a támadás miatt nem várhatok tovább, így elrendelem a vaddisznók elejtését.”



Az állatvédők kérdésére, hogy miért nem lehet altatólövedékkel elejteni a disznókat, Gyuricza László egy újabb posztjában adott választ, melyben nagy körültekintéssel, szakemberektől tájékozódott az altatólövedékekről. Így leírta, hogy a kétféle töltet, – ketamin, vagy xilazin – mennyiségét az elkábítani kívánt állat mérete alapján határozzák meg, hiszen ha kevés, az állat nem bódul el és veszélyes lehet a vadászra, állatorvosra nézve – különösen egy malacait féltő koca – ha sok, akkor pedig belepusztulhat. Ráadásul speciálisan erre a célra gyártott fegyverrel, 15-20 méterről lehet csak leadni a lövést. Ezért az altatólövedékes vadászat a Szilas-patak mentén, ekkora hatótávolsággal és veszélyeztetettség mellett nem lehet opció. Természetesen a csapda egyelőre marad, hátha esetleg időközben sikerrel járna.

Ahogy a fenti esetből is látszik, sajnos sokszor a humánusabbnak tűnő megoldásokat felülírja a lakosság védelme, hiszen annak kell lennie az elsődleges szempontnak.

Forrás: Vadászlap