Két kisfiú is vadásszal szeretett volna találkozni: a lukácsházi Prácser Detre és a katafai Marton Áron a Rákóczi Vadásztársaság vendégszeretetét élvezhették.

– Öt fácán, hat őzbak, egy nagy és egy kis róka – vonta meg az esős-napsütéses délután „élménymérlegét” a hét éves Detre, aki az öt esztendős Áronnal és Áron három éves kishúgával, Letíciával ennyi csodát láthatott egyetlen délután.

A gyerekeket a molnaszecsődi Rákóczi Vadásztársaság hivatásos vadásza és vadászmestere, Horváth Imre és Gergó Richárd hivatásos vadász látta vendégül. A kaland a vadászháznál, épülő magaslesek és falra szögezett trófeák között meséléssel kezdődött, majd egy tisztás szélén lévő magaslesen folytatódott, ahol vadmalacokra vártunk – sajnos hiába. A távcsövön keresztül viszont megleshettünk egy, a rétre kiszórt elemózsiát dézsmáló rókát.

A kis vadászok terepjáróval bejárták a környéket: segítettek Imre bácsiéknak, több helyen szórtak ki kukoricát a vadnak, és távcsővel a kezükben cserkeltek is. Persze mókázásra is jutott idő, amiben négylábú játszótársuk is akadt: Imre bácsi kutyája, Barka örült a vendégeknek.

Áron vadászkalapban és vadásznyakkendőben érkezett, le sem tagadhatta volna, hogy rajong a vadászokért. Testvére, Letícia lovaglást szeretett volna kérni gyereknapra, de amikor megtudta, hogy a bátyja vadászokkal találkozik, lemondott a pónizásról, és inkább ő is a testvérével tartott.

Detréről is kiderült, hogy nagyon sok mindent tud az erdőről, a természetről – no meg a történelemről: kívülről fújja a várakat és védőiket –, és imádja Csejtei Tamás vadászfilmjeit. Szüleivel gyakran járja az erdőt, a látottakat lerajzolja: Imre bácsiékat és a Vas Népét is meglepte egy-egy rajzzal, így köszönte meg, hogy teljesült a kívánsága.

Imre és Ricsi bácsi remek házigazdák voltak: az erdőjárás után egy jég­krémre is meghívták a gyerekeket. A szemük csillogása elárulta: ez a nap nekik is ajándék volt – szerintem Áron, Detre és Letícia voltak a legkedvesebb „vendégvadászaik”.

További képek!

Forrás: Vaol