26 éve ezen a napon, 1994. július 12-én hunyt el Dr. Nagy Endre, nemzetközi hírű vadászati szakember, híres Afrika-vadász, a balatonedericsi Afrika Múzeum létrehozója.
Ószőnyben született 1913. november 12-én. Ősei birtokát nagyapja elkártyázta, így saját erejéből kellett kiemelkednie az átlagemberek közül. Jogi doktorátust szerzett a pécsi egyetemen, majd bevonult katonának. 1936-ban leszerelt és közigazgatási gyakornok lett, éhbérért. Kiváló lovasként a csendőrtiszti pálya kézenfekvő volt számára. Hatvanba vezénylése alatt ismerte meg Hatvany Alexandrát, későbbi feleségét.
A II. Világháború alatti működése miatt a nyilasok bebörtönözték. A világégést követően Szederjei Ákosnak köszönhetően, a kormányvadászatok szervezésében vehetett részt. Nemesi származása okán, tartva a kitelepítéstől, a Nemeskéri-Kiss család segítségével külföldre menekült. Ausztriában és Németországban folytatta vadászati tevékenységét. Göttingenben a Wildmeister d.j.v. vadászmesteri címet is megszerezte. A régi ismerősök (köztük Kittenberger) révén jutott el Afrikába a müncheni, stuttgarti múzeumok megbízásából.
Csak tízévnyi gyűjtőút után telepedett le Tanzániában, a Meru-hegy lábánál. Az európai vadászati szokásokat és gyakorlatot meghonosítva, egyhamar mintagazdaságot hozott létre. Bwana Masharuba (Nagyszakállú Úr) 1962-ben térhetett haza először, ezt követően minden évben hosszabb, rövidebb időt itthon tölthetett. Az 1971-es Vadászati Világkiállításon már újra Magyarországon volt, de ekkor még Tanzánia pavilonját igazgatta. 1984-ben tudta visszavásárolni a balatonedericsi családi kúriáját, melyet afrikai trófeáival töltött meg. A házat 1988-tól látogathatják az érdeklődők, élő múzeumként szolgál a „vadasparkkal” együtt. Nagy szerepe volt a Windisch-Grätz hagyatéknak a keszthelyi Festetics kastélyban történő elhelyezésében. A nyolcvanas évek végétől kezdve folyamatosan elismerték a vadászati kultúra gyarapítása terén elért eredményeit. Hamvait két otthonában, Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra.
(A képen a balatonedericsi Afrika Múzeum látható)
Forrás: Vadászlap