A vadászatra jogosultak 2020-ban több, eddig ismeretlen, jelentős kihívással néznek szembe, amelyek közül a legfontosabbak a koronavírus járvány vadgazdálkodási hatásai és az afrikai sertéspestis kapcsán elrendelt járványvédelmi intézkedések. Ezekkel a témákkal kapcsolatban került megrendezésre az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezetének szervezésében a „TALÁLKOZZUNK, BESZÉLGESSÜNK” című kerekasztal beszélgetés Székesfehérváron, a Szent Gellért Hotelben 2020. július 15-én.
Az eseményt Méhes Lajos, a Fejér Megyei Területi Szervezet elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy az idei évet alapjaiban meghatározza a kerekasztal beszélgetés fő témájául szolgáló két járványhelyzet, de természetesen adott a lehetőség más a vadgazdálkodókat érintő probléma megvitatására is. A koronavírus járvány kapcsán elrendelt veszélyhelyzet a vadászatra jogosultak mellett a megyei Vadászkamara életét is nagyban megváltoztatta, az elmúlt években ilyenkorra már általában 2-3 nagyobb rendezvényt tartottak, míg 2020-ban ez az első. Beszédét a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek bemutatásával zárta.
A beszélgetés résztvevője volt Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara szakmai igazgatója, Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa, Dr. Hegyi Kinga, hatósági állatorvos, Majoros Gábor, a VADEX Zrt. vezérigazgatója, Kiss Sándor vadászati szakügyintéző, Groszeibl Zoltán és Weidinger István tájegységi fővadászok.
A beszélgetést Pechtol Lajos, a Fejér Megyei Területi Szervezet titkára vezette le, aki ismertette a megjelölt témaköröket – a koronavírus járvány és az afrikai sertéspestis hatása a vadgazdálkodók gazdasági és morális működésére, különös tekintettel a vadászat és lőtt vad bevételekre és a vadkár kezelésére, valamint az Országos Főállatorvos határozatainak gyakorlati végrehajtása –, majd felvezetőjében beszélt a megyei tapasztalatokról, továbbá ismertette a különböző formában gazdálkodó vadászatra jogosultak bevételi forrásainak arányát az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai adatai. Mind a gazdasági társaságok, mind az egyesületek esetében a legfontosabb bevételi források a vadászati lehetőség és a vadhús értékesítése, amelyek a járványhelyzet hatására nagyon bizonytalanná váltak.
A kerekasztal beszélgetés felkért résztvevői közül elsőként Kovács Gábor, a Vadászkamara szakmai igazgatója tartott tájékoztatót, aki a Központi Szervezet koronavírus járvány ideje alatt végzett érdekképviseleti tevékenységéről, azon belül is a vadászjegyváltással kapcsolatban felmerült akadályokról és azok megoldási lehetőségeiről, továbbá az elmúlt időszakra vonatkozó korlátozásokról beszélt.
A szakmai igazgató elmondta, hogy a Vadászkamara gazdálkodására is jelentős hatással van a koronavírus járvány. Ezt jól illusztrálja, hogy a szervezet a tavalyi évben áprilisban és májusban összesen mintegy 4000 vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászoknak, az idei év azonos időszakában ez a szám mindössze 11 volt, amely igen jelentős bevételkiesést eredményezett. Jelenleg ugyan már nő a kiadott vadászati engedélyek száma, azonban hosszútávon továbbra is bizonytalan, nehezen becsülhető a hazánkba irányuló vadászati turizmus alakulása.
A Vadászkamara érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatban elmondta, hogy a szervezet létrehozott egy e-mail címet, amelyre az ország vadászai gondolataikat, észrevételeiket, ötleteiket küldhették el a veszélyhelyzethez kapcsolódó problémák kezelésével kapcsolatban. A létrehozott levélcímre több tucat észrevétel érkezett a vadászok és vadászatra jogosultak nevében. A beérkezett észrevételek és a Vadászkamara területi szervezeteitől kért állásfoglalás alapján a szervezet levélben fordult az Agrárminisztériumhoz, amelyben segítséget kért a felmerült nehézségek enyhítésében. Megkeresésében a Vadászkamara kérte a más turisztikai ágazatokban bevezetett járulékmentesség és adókedvezmények kiterjesztését a hivatásos vadászokra is, amely meg is valósult. Ezen felül a beérkezett javaslatok alapján indítványozta, hogy a vadászatra jogosultak halasztást kaphassanak az őket terhelő fizetési kötelezettségek, például a haszonbérleti díjak kifizetése és a vadkáralap feltöltése esetében. A Vadászkamara veszélyhelyzet alatt végzett érdekképviseleti munkájának fontos eredménye volt, hogy az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványvédelmi intézkedések megvalósításában és a vadkárelhárításban nagyon jelentős egyéni vadászat folytatását nem akadályozták a bevezetett kijárási korlátozások.
Földvári Attila, a Védegylet főmunkatársa a vadászszövetségeken keresztül a vadászatra jogosultaknak megküldött, a koronavírus járvány gazdálkodási hatásait kutató felmérés eredményét ismertette. A kérdőív alacsony visszaküldési aránya arra engedett következtetni, hogy a vadászatra jogosultak egyelőre nem szembesültek olyan horderejű problémákkal, amelyekben az érdekképviselet segítségét igényelték volna.
Kiss Sándor, vadászati szakügyintéző, a Fejér Megyei Kormányhivatal képviseletében bemutatta a Fejér megyét érintő vadgazdálkodási tájegységekben az őzállomány változására vonatkozó adatokat, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy csökkent a megye őzállománya. Ennek lehetséges okaiként az aranysakál állományának ugrásszerű növekedését, a mezőgazdaság egyre intenzívebb módszereit és a szélsőséges időjárást jelölte meg. Bemutatta a 2020-ban elbírált őztrófeákra vonatkozó adatokat is az április 15. és június 30. közötti időszak vonatkozásában. A korábbi években, megyei szinten körülbelül 1500 trófea került bírálatra, amelyből mintegy 500 volt külföldi bérvadászokhoz köthető. Az ismertetett időszakban 380 őztrófeát bíráltak el, amelyek kivétel nélkül belföldi bérvadászatból vagy saját vadászatból származnak, viszont 2020. június 30-ig egyetlen külföldi vadászvendég által elejtett őzbak trófeáját sem mutatták be. A vadászati szakügyintéző felhívta a vadászatra jogosultak figyelmét arra, hogy az idei vadászati évben fennálló helyzet miatt a hatóság engedélyezni fogja, hogy az őz és szükség esetén a gímszarvas tekintetében a középkorú és öreg korosztály hasznosítási tervét csökkentsék, és helyette is a fiatal korosztályt hasznosítsák.
Majoros Gábor, vezérigazgató, elmondta, hogy az erdőgazdaságok is nehéz helyzetbe kerültek a vírus okozta körülmények miatt. A jelenlegi információi szerint az őszi gímszarvas vadászatok és az azt követő vaddisznóhajtások értékesítése is veszélybe kerülhet. Hozzászólásában – mint az egyik legnagyobb hazai vadhúsfeldolgozó képviselője – kitért a vadhúspiac helyzetére is. Sajnos a koronavírus járvány miatt jelentősen csökkent a külföldi kereslet is a vadhús iránt, minthogy a legfontosabb felvevőpiacot jelentő éttermek és szállodák bezártak vagy számottevően csökkent a forgalmuk. Emellett az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében jelentősen megnőtt a vaddisznó hasznosítása Európa több országában, ami viszont komoly többletkínálatot eredményez. A fenti tényezők miatt a vadhús átvételi ára jelentősen csökkent külföldön is, így sajnos még jó ideig nem várható itthon sem az árak emelkedése, ami komoly veszteséget jelent a vadászatra jogosultaknak.
Dr. Hegyi Kinga, hatósági állatorvos megköszönte a vadászatra jogosultak eddigi korrekt együttműködését az afrikai sertéspestis kapcsán hozott járványvédelmi intézkedések végrehajtásában. Felhívta a figyelmet, hogy a 2020-2021. vadászati évben eddig 2800 vaddisznó került elejtésre, szeptember végére azonban el kell érni az előírt mintegy 9000 elejtés főállatorvosi rendeletben meghatározott 40 százalékát. A kezdeti szervezési és kifizetési problémák úgy gondolja megoldódtak, de az állategészségügy nyitott a jövőben felmerülő problémák megoldására is.
Groszeibl Zoltán, tájegységi fővadász a vadkár témakörében szólt hozzá a kerekasztal beszélgetéshez. Felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben a kukoricákban keletkezhet jelentősebb kár, amelyeket a gazdákkal együttműködve kell megóvni. A hozzá intézett kérdésre válaszként elmondta, hogy a drónok használatának bár van jelentősége a vadkár elsődleges felmérésben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bejárásokat semmiképpen sem helyettesíti, pontos információk, adatok csak ezzel a módszerrel nem nyerhetők.
A fenti témakörök mindegyikéhez érkezett több hozzászólás is a rendezvényen megjelent vadászatra jogosultak képviselői és a felkért résztvevőkön kívüli hallgatóság részéről is, így több kérdésben konstruktív szakmai vita alakult ki.
A rendezvényt Méhes Lajos elnök zárta be, megköszönte a résztvevőknek, hogy gondolataikkal, észrevételeikkel hozzájárultak a problémák megoldásainak kereséséhez. Megállapította, hogy a felmerült kérdéskörök többségében nem megnyugtató a jövőkép, ezért most óriási szükség van az érdekképviseletek munkájára. Példaként kiemelte, hogy az általuk biztosított támogatások, mint például a Vadgazdálkodási Alap, elengedhetetlenek a boldoguláshoz és haladáshoz.
Forrás: OMVK Fejér
