Nyugat-Bácskát kiváló vadászterületek jellemzik. Még néhány évvel ezelőtt is nagy számban érkeztek turisták Németországból, Svájcból, Olaszországból, Spanyolországból.

Nem beszélve a több mint egy évtizeddel ezelőtti időszakról, amikor Doroszlón Pietro Arvedi d'Emilei olasz gróf üzemeltetett vadászszállót. Mára, részben a húskiviteli tilalom miatt és a mostani koronavírus-járvány okán, lényegesen megcsappant a külföldi vadászok száma. Az itteni vadászterületeket lefedik a helyi vadászok, illetve az ország egyéb részeiről érkező turisták. A vadállomány bővítésre szorul, a szálláshelyek számát sem ártana növelni. Minderről részletesen a doroszlói, a bezdáni, a kupuszinai vadászegyesületek elnökei nyilatkoztak:

– A koronavírus-járvány okán most a külföldiek egyáltalán nem jönnek. Kedveltebb, vonzóbb lett számukra Magyarország, ahova továbbra is beengedik őket. Április 15-től kezdődött az őzbakvadászat, és mi már zárlat alatt voltunk, Magyarországra pedig még lehetett menni a külföldieknek. Vannak ugyan vendégek, hazai tehetős turisták is, akik tucatjával lövik ki az őzbakokat – mesélte Novák László, a doroszlói Mosztonga Vadászegyesület elnöke.

Az aktivitásukról szólva így folytatta:

Fel kellene fogni, hogy úgymond, a saját udvarunkban nekünk kell gazdálkodni, és akkor lesz is mit eladnunk. Vannak olyan helyek, mint Szabadka vagy Bácskossuthfalva, ahol az őzbakállomány nagyon minőséges (arról beszélek, mert az van nálunk a vadgazdaságban), és ez azért fontos, mert minden minőséges őzbak minőséges gidát produkál. Nálunk, a környékben erre nem figyeltek eléggé. A jófajta genetikát kellene visszaállítani. Hosszú távú terv kiszelektálni a vadászterületről azokat az őzbakokat, amelyeknek nem olyan jó a genetikájuk, nem adnak minőséges gidát.

Előreláthatóan emelik majd a vadásztársasági tagsági díjakat is, ugyanakkor a nyúlvadászat be van tiltva, ugyanis kicsi a szaporulat. Egyrészt a sakálok is nagy kárt tesznek a vadállományban, másrészt pedig a földeken használt, más országokban már betiltott, nálunk még engedélyezett permetszer hat kártékonyan. A tarlót permetezik vele, és az abból megmaradó részt, ha a vadak lelegelik, elpusztulnak. A sakálok úgy tizenöt évvel ezelőtt vándoroltak ide a Kárpátokból, zsákmány után kutatva. Azóta jelentős problémát okoznak térségünkben, még a legelésző juhokat is veszélyeztetik. Ennek a gondnak a megoldása érdekében a Zombor városhoz tartozó vadásztársakkal együttműködve rendszeresen szervezünk ingyenes sakálvadászatokat, amelyre az ország más területeiről is érkeznek vadászok. Apatin például úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy 2000 dinárt fizet ki minden sakálfarokért (azzal bizonyítja a vadász, hogy kilőtte a vadat), ezzel motiválják az ottani vadászokat a kártékony állat kilövésére.

Ami a tagok hozzáállását illeti, lehetne dinamikusabb. Régen kötelező volt évente öt, hat munkaakción részt venni a vadásznak, most alig jönnek el néhányan a meghirdetett alkalmakra. Fontos volna pedig az etetők rendszeres és időben való feltöltése ahhoz, hogy a vadat az ősz, a tél beállta előtt az etetőkhöz szoktassuk.

Mindezen igyekszünk változtatni, továbbá régóta szeretnénk felújítani a vadászházat, hiszen funkcionális székhelyre és szálláshelyekre is nagy szükség volna. Gyakran érkeznek Szerbia számos területeiről vadászok, és külön gondot jelent számukra, hogy Doroszlót illetően nincs hol éjszakázniuk. Évekkel ezelőtt jöttek németországi, svájci, olasz és spanyol turisták is, kedvvel vadásztak őzbakra, de hát a húst nem lehetett, nem lehet átvinni a határon, ezért nem érte meg, most a koronavírus idején pedig pláne nem éri meg nekik ide jönni. Páratlanul szép vadászterület áll rendelkezésünkre, igyekszünk megőrizni. A falu közösségi életében is részt veszünk, együttműködünk az egyéb civil szervezetekkel és bált is szervezünk, szinte évente – hallottuk a doroszlói elnöktől, Novák Lászlótól.

Bezdánban adott a szálláshely, és általában a vadállomány egészének kilövése le van fedve az ottani vadászok és a hazai, módos turisták által. Most, a koronavírus idején kicsit ez is másként van. Kis Alfréd, a helyi Fácán Vadászegyesület elnöke a következőket mondta:

– Évente adni szoktunk néhány őzbakot turisztikai vadászat céljára, de idén a vírushelyzet miatt ez a dolog sem működött sajnos. Reménykedünk még benne, hogy augusztus végén, hogyha rendben mennek a dolgok, akkor ki tudjuk lőni a bakokat. Ami a vadállományt illeti, a nyulakat évek óta nem vadásszuk, mert annyira lecsökkent a számuk. A fácánvadászat működik, de nem turisztikai vadászatként, hanem saját célra. Fácánok vannak szép számmal, ez a vadászat az egyetlen, ami október közepétől működik. A tagsági díjat kedvezőnek mondanám, a nyugati árakhoz viszonyítva vagy a környező országok díjaihoz képest kifejezetten kedvező. Ezért az árért sehol máshol nem lehetne vadászni. A szálláshelyek adottak, van egy vadászházunk, két szoba, tíz férőhellyel. Most azonban minden leállt. Régen jöttek spanyolok, svájciak is vadászni, de az utóbbi időben a neves vállalkozó, Matijević lefedte az általunk turistavadászatra felkínált állomány szinte egészét, ugyanis nyaralója van a Kenđija-részben, és a szabadidejét rendszeresen nálunk tölti. Ami a tevékenységünk egyéb területeit illeti, részt veszünk a településen szervezett különböző rendezvényeken. Így a Hármastalálkozón is, amely Szerbia, Horvátország, Magyarország baráti kapcsolatait hivatott ápolni és kulturális sokszínűségét szeretné bemutatni. Idén sajnos ez a fontos esemény is elmaradt. Hagyományos rendezvényünk a vadászbál. A vadászházat már kinőttük, mivel az száz férőhelyes és a bálban ennél többen szoktunk lenni, ezért újabban termet szoktunk bérelni – nyilatkozta a bezdáni elnök, Kis Alfréd.

A bácskertesi, szintén Fácán nevet viselő Vadászegyesületben nincsenek nagy változások a vírushelyzetből adódóan sem. Helyben teszik a dolgukat, igyekeznek fejleszteni. Lukácsevics Mihály elnök beszélt a részletekről:

– Számunkra nem hozott nagy változást a koronavírus-helyzet. Turisták eddig sem igen voltak, amióta az olasz vadászok nem jönnek, azóta nem élénk mifelénk a turizmus. Ami a vadállományt illeti, minden évben csökken. Ennek okozói elsősorban a sakálok, azokból rengeteg van. Fácánokat nevelünk, eresztünk, most is van 400 a neveldében, kint a vadászházban. Nyúlból is mindig kevesebb van, habár idén elég kedvezőnek ígérkezik. Az őzállomány pedig katasztrofális, ahogy említettem, a sakálok miatt. A székhelyünkre, a vadászház állapotára úgy gondolom, csakis büszkék lehetünk. Nagyon szép, rendezett, karban van tartva a gondnokunk által. Ami a tagság létszámát illeti, papíron vagyunk elegen, de az aktív tag több is lehetne. Az ötvenfős tagságból úgy húszan vagyunk, akik aktívan tevékenykedünk a munkaakciókon, a vadászatokon. Jelenleg a fácános körül munkálkodunk. Felépítettük a villanypásztort, mert tavaly kóbor ebek törtek be a területre és tönkretettek 200 felnőtt fácánt. Közösségileg aktívak vagyunk, évente szervezünk vadfőző versenyt. A koronavírus miatti intézkedések folytán ebben az évben ez elmarad. Egyébként nagyon népszerű, általában huszonöt bográcsban fő a vadpaprikás. Továbbá a Játék határok nélkül nevű falusi eseménysorozaton, falunapokon pljeszkavicát készítünk, azzal veszünk részt a közösségi ünnepen. Általában három csoport vadászik és mindhárom esetében a kilőtt vaddisznó húsából 50 kg-ot át kell adniuk az egyesület részére. Ebből szoktuk a közösségi dolgokat fedezni – hallottuk Lukácsevics Mihálytól, a Fácán Vadászegyesület elnökétől.

Forrás: Magyar Szó Online