Tavaly tavasszal kicsivel több mint háromszáz külföldi vadász érkezett Baranyába, idén a számuk jelentősen visszaesett, a korábbi tíz százalékát is alig érte el.
Idén két nehézséggel is meg kellett küzdenie a vadásztársadalomnak. A tavalyi évben megjelent az afrikai sertéspestis, ami veszélyeztette a vaddisznóállományt, míg idén a márciusban megjelenő koronavírus is érzékenyen érintette őket.
– Két vírussal is küzdöttünk, úgy kellett megoldanunk, legyen rá esély, hogy a vadászok vadászhassanak a korlátozások ellenére. Míg az agráriumnál arra törekedtek, hogy a terményeket el lehessen ültetni a földeken, nekünk a vadállományra kellet odafigyelnünk, nehogy túlszaporodjanak – mondta el lapunknak Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Területi Szervezet elnöke.
Országosan 67 ezer vadász vadászik, ebből Baranyában a mintegy hetven vadászegyesületben háromezer. Az egyesületek egyik legnagyobb bevételi forrását a nyugati vadászok jelentik. Baranyába különösen szívesen jönnek az itteni bőséges vadállomány végett a külföldi vadászok. Tavaly ebben az időszakban, április-májusban 318 fizető vendégvadász volt a megyében, idén tíz érkezett.
– Próbálunk ezen is segíteni. Jelenleg Magyarország a vírus szempontjából a legbiztonságosabb országok közé tartozik. Most elkezdtek jönni a külföldi vadászok, várhatóan a szeptemberi szarvasbőgés időszakára még többen érkeznek, ami talán konkrét bevételi forrást biztosít a vadász- egyesületeknek – tette hozzá Agyaki Gábor.
Ormánság az egyik gócpont
Országosan elszaporodott az aranysakál, de Baranyában és Tolnában katasztrofális a helyzet. A megyénkben az egyik legnagyobb gócpont Ormánságban van, ahol az aranysakál jelentősen megtizedeli az őzállományt. Mint sok vadász mondja, nem az a baj, hogy van aranysakál, hanem a fő probléma, hogy más kisvadat kipusztít. Az aranysakálnak nincs természetes ellensége. Nehéz rá vadászni, mint minden más ragadozóra. Nagyon okos állat, ha észreveszi, hogy egy területen vadásznak rá, továbbáll. Úgy tűnik, puskával nehéz megállítani a túlszaporodásukat, ezért más módszerrel is próbálkoznak, így csapdázással. Valószínűleg törvényi szabályozásra lesz szükség, hogy az aranysakál túlszaporodását megállítsák.
Megrendezik a vadásznapot
Mint minden évben, tavaly is döntött az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége a következő évi, azaz a 2020-as év Országos Vadásznapjának helyszínéről és időpontjáról. Azonban, az elmúlt időszak vírushelyzettel kapcsolatos viszontagságai nem hatottak pozitívan az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésére és megtartására sem, írta a vadászkamara. A jelenlegi körülményeket mérlegelve mégis úgy döntöttek, hogy megtartják az idei Országos Vadásznapot, augusztus 28–29-én, Zala megyében. Lesz lovasbemutató, hagyományos vadászati módok bemutatója, légpuskalövészet, vadfőzőverseny, koncertek és még sok olyan program, amelyeken jól érezhetik magukat kicsik és nagyok.
Forrás: Bama