Európa-szerte csökkenteni kell a vaddisznóállományt, mert csak így akadályozható meg az afrikai sertéspestis terjedése. Az uniós tagállamoknak nemzeti akciótervet kellett készíteni.

A cél az, hogy 2025-ben már csak 0,5 vaddisznó jusson egy km2-re. A jelentős vadkárokat is okozó állatok számára Vas megyében csak becslések vannak, a március végéig tartó vadászati évben a hatósági előírások szerint 15 ezer darabot kell elejteniük a vadászatra jogosultaknak.

„Itt mi Vas megye sárvári járásában vagyunk, de beszélhetünk az egész megyéről. Mi Magyarország többi, hasonlóan nem fertőzött részéhez, a közepeshez tartozunk.”

Az afrikai sertéspestis magyarországi terjedését mutatta a nyáron a Nébih oldalán folyamatosan frissülő térképen az egyik vadásztársaság vezetője. A kilőtt és az elhullott állatokat is nyilván kell tartani. Az ország kilenc megyéje már a szigorúan korlátozott terület kockázati besorolást kapta, a Dunántúlon és szűkebb térségünkben még nem találtak fertőzött vaddisznót. Ebben a chernelházadamonyai majorban két vadászterület elejtett állatait gyűjtötték az állami kártalanítási program keretében. A vadászatra jogosultaktól diagnosztikai céllal vették át a tetemeket a felvásárlási árnál jóval magasabb összegért.



Schmall Gyula – vadászati szakügyintéző, Vas Megyei Kormányhivatal
„A vadászatra jogosultaknak a 2020–21-es vadászati évre az állategészségügyi hatóság írta elő a kilövendő vaddisznók számát, ez az előző év tényadatainak a 150%-a, másfél szerese. Ez mintegy tizenöt ezer vaddisznót jelent előírás szerint a megyében.”

A vadászatra jogosultaknak évről évre több vaddisznó elejtését írta elő a hatóság egyrészt, hogy a szapora és falánk állatok által okozott vadkárokat mérsékeljék, másrészt az állomány drasztikus csökkentése állíthatja meg a házi tenyészeteket is veszélyeztető afrikai sertéspestis terjedését. Húsz centi körül van az agyar hossza, a testsúlya százharminc kiló zsigerelt testtömeg volt. Trófeabírálatra hozta a hivatásos vadász egy vadkan agyarát. Az őrségi vadásztársaságnak az eddiginek a másfélszeresét, 390 vaddisznót kell terítékre hozni a március végéig tartó idényben.

Németh László – hivatásos vadász, Széchényi Zsigmond Vadásztársaság, Őriszentpéter
„Ebben a helyzetben elég nehéz teljesíteni. Amúgy lehet, hogy nem lenne az, de nem vagyunk hozzászokva. Az előző évek tendenciája azt mutatja, hogy 180–250 db között szoktunk vaddisznót elejteni.”

A megyei vaddisznóállományról csak becslések vannak. A Nemzeti Akcióterv szerint 2025. február végéig 0,5 darabra kell csökkenteni a számukat száz hektáronként. A vadászatra jogosultaknak március végéig kell kidolgozniuk azt, hogy ezt miként érik el.

Gagyi István – megyei elnök, Országos Magyar Vadászkamara
„Az biztos, hogy a megyei vadászmesterek, akik rálátnak a problémára az ötvenhárom vadászatra jogosultnál, elképzelhetetlennek tartják, hogy ezt a jelenlegi vadászati módszerekkel el lehet érni. Gondolok itt arra, hogy a vaddisznó elég sokat mozog éjszaka is, és ha nincs megfelelő lővilág, akkor nehezen hozható terítékre, és a lámpázás csak mezőgazdasági területeken van megengedve.”

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, de a vaddisznók és a házi sertések esetében a biztos elhullást jelenti. Ha egy gazdaságban fertőzést tapasztalnak, a teljes állományt meg kell semmisíteni.

Forrás: TV Szombathely