Az aranysakál térhódítása egyértelmű a megyében. A ragadozók gyérítése államilag előírt, minden vadásztársaság részére kötelező feladat. Miként már korábban beszámoltunk róla, igen komoly humán-egészségügyi és természetvédelmi veszélyekkel jár, ha a szakemberek nem ritkítják a szőrmés és szárnyas predátorokat.
A gyérítés szervezettebbé tétele érdekében hirdetik meg minden év tavaszán a megyei vadászkamarák a ragadozógyérítési hetet, amelyből megyénk is kiveszi a részét minden évben.
Még mindig a borz vezet
A napokban fejeződött be megyénkben a dúvadgyérítési hét, amit az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezete hirdetett meg 2021-ben is a vadászok és a vadásztársaságok számára. Fazekas Gergely megyei titkárt kértük meg, hogy értékelje lapunknak a rendezvényt.
– Azt hittük 2020-ban, hogy az akkori ragadozógyérítési hét megismételhetetlen lesz. Egyrészt a terítékre került vad mennyisége tűnt megközelíthetetlennek, másrészt az akkor szárba szökő Covid19-fertőzés miatt először kellett a közös teríték helyett valami mást kitalálnunk – kezdte az elemzést a szakember.
– Sajnos, az akkor bevált egyéni teríték elkészítésére volt szükség az idén is, hiszen a pandémia még a tavalyinál is csúnyább arcát mutatta, így maradt az egyéni eredmények központi összesítése. Ugyanakkor a darabszámot is csaknem megismételték a vadászok, hiszen a tavalyi 630 darabos terítéktől csak kicsivel elmaradva, 2021-ben 602 ragadozót ejtettek el a benevezett résztvevők.
A csökkenésnek oka lehet a mostani zordabb időjárás, de az sem lehetetlen, hogy a kitartó munka hatására valóban csökkent valamelyest a ragadozók létszáma. Ez egyes társaságoknál valóban így lehet, de megyei szinten még merészség lenne ezt állítani.
– Hadd emeljem ki, hogy a terítékek elkészítésének minősége látványosan javult. Egyre gyakoribb az örökzölddel keretezett, máglyával kiegészített teríték, vagyis a résztvevők megadták a vadat megillető végtisztességet, ezzel is jó példát mutatva a civil és a vadásztársadalom tagjainak – folytatta Fazekas Gergely.
– A terítékekből nyomon követhetjük a ragadozók megyei állományának változásait. Még mindig a borz vezet, hiszen a csapdákkal ezt a legkönnyebb elfogni (249), de a róka is igen szép számmal feküdt a terítéken (185).
Az aranysakál térhódítása egyértelmű, hiszen kilenc helyszínen is színesítette a terítéket. Ezek között több olyan terület is van, ahol a korábbi időszakban nem tudtak a jelenlétéről. Komoly kihívást jelent majd az elkövetkező néhány évben mind az apróvad, mind a nagyvad tekintetében létszámának korlátozása.
– Érdekességként egy keletről betelepített vendég is került a palettára. Nyestkutyát ejtettek már el megyénkben jó tíz évvel ezelőtt, és nem is messze a mostani rétközi elejtés helyétől. Sem akkor, sem most nem lehet tudni, hogy miként is került oda. A varjúfélék részaránya jelentősen csökkent a tavalyi számokhoz képest, de a vadászatuk eredményességét nagyon befolyásolja az időjárás.
Mint megtudtuk, a felhívásra huszonhárom vadászatra jogosult jelentkezett. A Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegység vadásztársaságai kivétel nélkül csatlakoztak. Ez már akár hagyomány is ebben a tájegységben, hiszen 2019 óta mindig részt vesznek a társaságok a programban.
Fazekas Gergely szerint ebben bizonyára jelentős szerepe van Hajzer Szabolcs tájegységi fővadásznak, aki jó példával járva elöl, maga is aktív résztvevője a gyérítésnek. Az idén 29 rókával, 27 borzzal, egy aranysakállal és egy dolmányos varjúval járult hozzá a közös terítékhez. A korábbi évekkel ellentétben most nem indult egyéniben, ezzel is lehetőséget adva másoknak.
Kitettek magukért a többiek is
– A Nyírségi Tájegység vadásztársaságai becsületesen kitettek magukért, az ottani vadászok ejtették el a teríték 45 százalékát, vagyis 292 ragadozó fűződik a nevükhöz, egyformán jó eredménnyel apasztották a szőrmés és a szárnyas kártevők számát. A Felső-tiszavidéki Vadgazdálkodási Tájegység vadásztársaságai szintén a kezdetek óta aktív résztvevői a ragadozógyérítési hétnek.
Forrás: SZON
