Szinte alig kezdődött el 2020 márciusában a vadászszezon, amikor a vírus berobbanása miatt mondhatni az egész ország leállt. A határok le-, az éttermek bezárása és a kijárási korlátozások mély nyomot hagytak az ágazatban, amely kapcsán az Országos Magyar Vadászkamara Békés és Csongrád-Csanád megyei szervezetei is megszólaltak.
Egyik megyei szervezetet képviselő titkár sem igyekezett elbagatellizálni a tényt, hogy a COVID-19 vírussal terhelt 2020-as év bizony, a vadásztársadalom körében is okozott nehézségeket. Az ágazat bevételeinek jelentős részét a vadászturizmus adja, amely a határok időszakos lezárásával számottevően bezuhant az előző évek átlagaihoz képest.
Az alföldi vadásztársaságok bevételeinek gerincét az őzbakvadásztatás adja. A tavaszi korlátozások az őzbak vadászati idényének kezdetén a külföldi bérvadászok távol maradását jelentette. A májusi enyhítésekkel valamennyire beindult a vadászati turizmus, de sokkal kevesebben érkeztek hazánkba a spanyol, olasz, osztrák és német vendégvadászok. Az augusztusi üzekedésre a kedvező viszonyok miatt fellendült a vadászati turizmus, ezzel javult valamennyit a bevételkiesés miatti anyagi helyzet. Összességében elmondható, hogy az őzbakokból származó bevétel jelentősen elmaradt a megszokottól, darabszámra sikerült a korábbi évekhez hasonló terítéket produkálni, azonban a csökkenő kereslet miatt árengedményeket kellett tenni, így a bevétel cca. harmadával (van, ahol jobban) csökkent – szolgált a vadásztársaságok helyzetét pontosan leíró adatokkal a Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára, Hevér Zsolt.
Hosszú évek távlatában mi éves szinten körülbelül ezer vadászati engedélyt szoktunk kiadni, ami a tavalyi évben 267-re redukálódott, tehát mintegy egynegyedére zsugorodott – ezt már a Békés megyei szervezet titkára árulta el a HelloVidéknek. Zuberecz Tibor azt is hozzátette, a külföldi vadászokat többen igyekeztek magyar bérvadászokkal helyettesíteni, de mivel az ő számuk is véges, emellett a megfertőződéstől való félelem miatt az idősebb korosztály nem szívesen ragadott puskát, így ezt a fajta hiányt is csak mérsékelni voltak képesek.
A megyei szervezet titkára kiemelte, mivel a bérvadászat adja bevételeik megközelítőleg 40%-át, ezért a kormányzat részéről nyújtott engedmények, például a szociális hozzájárulási adó elengedése vagy a járulékfizetési kedvezmény csak enyhíteni tudták a kár mértékét, így a tavalyi szezon igencsak zsebbe nyúlós évnek számított. Ennek ellenére szerencsére egy vadásztársaság működése sem lehetetlenedett el a megyében, viszont a pénzhiány okozott a tagok közt a társasági életben kisebb-nagyobb békétlenségeket.
Csongrád-Csanád megye képviseletében Hevér Zsolt hangsúlyozta, a vadásztársaságok egyik fő feladata a vadállomány minőségi és mennyiségi szinten tartása, ami egyes vadfajoknál, például a mezei nyúl és a fácán esetében az állomány fejlesztését, míg másoknál, így a vaddisznónál az egyedszám csökkentését célozta meg. Mivel utóbbi csak váltóvadként van jelen a térségben, nem okozott túlzott problémát az ASP miatti állományritkítás, azonban az értékesítésben adódott fennakadások miatt az apróvadak terén adódtak nehézségeik, amely az őzbakvadásztatás mellett bevételek másik fő gerincét adják. E téren negatívum, hogy a kereslet csökkenésével árengedményt kellett tenniük a jogosultaknak, hogy értékesíteni tudják az apróvadvadászatokat, másrészt pozitívum, hogy az élőnyúl-befogási idény jól sikerült, amely egyes társaságoknál anyagi tartalékok felhalmozódásával járt.
Zuberecz Tibor az apróvadállomány, főként a mezei nyúl gyarapodásában is igyekszik a pozitívumot látni, mert ez a megújuló természeti erőforrás az, amely a nyitást követően ismét visszacsalogathatja a tavaly kényszerűen távol maradt vadászokat. Mindazonáltal azt is kiemelte, mivel Békés megye exportjának nagy részét teszi ki az élőnyúlbefogás, amit tavaly csak nyomott áron tudtak értékesíteni, ez szintén rossz hatással volt a vadásztársadalomra.
A COVID-on túllépve a madárinfluenza nem okozott már károkat a térségi vadállományban. A megyei szervezet titkára szerint tavaly tavasszal voltak még észlelések főként a galamb- és gerlefajoknál, de azóta egy ezirányú bejelentést sem kaptak. Noha a megye közvetlen szomszédja Románia, ahonnan betört az országba az ASP, Zuberecz Tibor megnyugtatásul közölte, hiába vannak a határ túloldalán még kisebb vírusgóc-fellángolások, náluk fél éve nem jelentettek pozitív esetet.
Szintén nem volt szerencsés csillagállás az egekbe szökő takarmányárak és a vadhús nyomott piaci ára közt. Noha valóban úgy tűnik, hogy mind inkább csitul az ASP jelenléte az országban, sok felvásárló mégsem vette át a vaddisznóhúst, a COVID miatti határok lezárása és az éttermek bezárása miatt pedig a külföldi (főként német, olasz és francia) felvevőpiacok miatt az árak egyszerűen bezuhantak.
Nagy készletek halmozódtak föl, ami árcsökkenésben mutatkozott meg. A felvásárlási árak durván egyharmaddal csökkentek, de volt, ahol ennél jelentősebben, akár a felére is visszaesett. Az őz viszonylag tartotta az árát, de a vaddisznó vagy a gímszarvas ára lefeleződött – részletezte Zuberecz Tibor. A mindenkori piaci árakkal kapcsolatban Csongrád-Csanád megye képviseletében Hevér Zsolt megemlítette, hogy negatív ASP mintával szerencsére már ismét feldolgozható és exportálható a vaddisznó húsa, így érzékelhetően kezd kilábalni az ország a negatív spirálból, viszont a vadhús ára csak lassan kezd visszakúszni a vírus előtti szintre.
A korábban felsorolt negatívumok számát figyelembe véve esélytelen elmaszatolni azok jelentőségét, azonban ugyanolyan, ha nem fontosabb, górcső alá venni a pozitívumokat, amelyek a gazdasági recesszió és az állandó feszültség ellenére is akadtak. Békés megye vonatkozásában Zuberecz Tibor kiemelte, a nehéz idők sokaknál előidéztek egyfajta szemléletváltást, ami azt eredményezte, hogy már nem a kormányzati támogatásoktól várták a megoldást, hanem proaktívan, akár egymással összefogva keresték az új utakat és lehetőségeket. Ugyancsak biztató, hogy az április közepén indult őzbakvadászati szezonra már most több külföldi bérvadász jelentkezett be, mint amennyien tavaly járták a békési vadászmezőket, az átoltottság növekedésével pedig remélik, hogy ez a jelenleg a kívánatostól még mindig elmaradozó szám idővel tovább javul majd.
Hevér Zsolt szerint fontos megemlíteni, hogy a vadászok mellett sok nem szakmabeli újra felfedezte a természetben rejlő szépséget, nyugalmat, ezért szárnyra kaptak a különböző rekreációs tevékenységek, és felértékelődtek a lakóhelyek közelében található zöld területek. A Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára továbbá hozzátette, a bevételkényszer miatt mindent meg fognak tenni, hogy a védelmi intézkedések betartása mellett megtarthassák a vendégvadászatokat, és a megváltozott, nehéz körülmények közt is igyekeznek bölcsen és előrelátóan gazdálkodni a vadállománnyal, amely a hosszú távú fenntartható fejlődés záloga.
Forrás: Hellovidek
